Munkáltatói juttatás visszautasítása

Kérdés:

Visszautasíthat-e a munkavállaló bármilyen munkáltatói juttatást (munkabér, béren kívüli juttatás, céges autó)? Van-e különbség aközött, ha a munkáltató a céges autó használatára kötelezi a munkavállalót, illetve ha a céges autót pusztán mint lehetőséget kínálja fel a munkáltatónak? Jól gondoljuk, hogy szem előtt kell tartani, hogy
– a munkabérről egyoldalúan nem mondhat le a munkavállaló, tehát azt kell figyelembe venni, hogy az adott juttatás munkabérnek minősül-e, illetve
– az adott juttatás a munkavégzéshez szükséges feltételnek minősül-e, amelyet általános szabály szerint a munkáltatónak kell biztosítania?

Részlet a válaszából: […] ...és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, valamint részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani [Mt. 51. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezzel összefüggésben a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Felmentési idő fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást – különösen felmentési időre járó távolléti díjat – fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...időre járó távolléti díjat megfizetni. Mivel a fizetés nélküli szabadság a felmondási idő tartama alatt is fennáll – a felek ettől eltérő megállapodása hiányában -, nem kötelesek semmilyen egyéb juttatást fizetni a munkavállaló számára erre az időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben

Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
Részlet a válaszából: […] ...hogyan osztják fel egymás között, illetve térítik meg egymásnak. A munkaviszony megszüntetéséről is meg kell állapodnia a feleknek. Eltérő megállapodás hiányában erre a munkavállaló és bármely munkáltató önállóan is jogosult. De ez szűkíthető is, például csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Sztrájk vagy munkavégzés megtagadása

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom, és nagyon elégedetlen vagyok a jelenlegi munkakörülményekkel. Többször jeleztem ezt a felettesemnek, de változás nem történt. A kollégáim sajnos nem mernek szót emelni. Arra gondoltam, hogy annak érdekében, hogy nyomatékosítsam a helyzet tarthatatlanságát, sztrájkolni fogok. A munkáltatóm viszont azzal fenyeget, hogy emiatt felmond nekem. Megteheti ezt? Úgy tudom, hogy a munkavállalóknak van joguk a sztrájkhoz.
Részlet a válaszából: […] ...vevő munkavállalót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok [Sztrájktv. 6. § (2) bek.]. A sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállalót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg [Sztrájktv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-kedvezményt biztosítani. A munkaidő-kedvezmény mértékevalamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodáshiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezetitag után havi két óra. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.