Járadékfizetés megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: Társaságunk az egyik volt munkavállalónak egy 25 éve bekövetkezett munkahelyi balesete miatt jövedelempótló járadékot fizet. Az alapul szolgáló bírósági ítélet nem tartalmaz véghatáridőt. A volt kolléga néhány hónapja nyugdíjas lett. A nyugdíjazására tekintettel leállítható-e a járadék további fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítés megállapítása után a károsult körülményeiben lényeges változás következik be [Mt. 174. § (1) bek.]. A károsult nyugdíjazására tekintettel a módosítás kérhető, mivel az a károsult jövedelmi viszonyaiban változást eredményez. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Demensgondozói tanfolyam elvégzése – a lehetséges díjazási következmények

Kérdés: Demensgondozói tanfolyamot végeztek el a kollégák. Alapvégzettségük ápoló vagy szociális gondozó. (Idősek otthona, közalkalmazott, demensellátás is van.) A munkáltatónak kell-e/lehet-e valamilyen bérkiegészítést adnia? Kötelező-e, ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] Az idősek otthona a Szoc-tv. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 67. § (2) bekezdése alapján a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást, vagyis ápolást, gondozást nyújtó intézmények közé tartozik. Az itt dolgozók jogállására a Kjt. mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Átmenetileg „üres” állás – megoldások a betöltésére

Kérdés: A köztisztviselő közvetlenül a próbaidejének lejártát követően táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben időszakos táppénzként kommunikálta távollétét, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós távollét lett. Amennyiben az érintett jogviszonya nem szüntethető meg jogszerűen, és a munkáltatónak nincs lehetősége új köztisztviselő felvételére, milyen lehetőségei vannak arra, hogy szakemberszükségletét biztosítani tudja anélkül, hogy a hivatalra pénzügyi többletterhet, a helyettesítő munkatársakra pedig aránytalan munkaterhet róna? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha a helyettesítendő munkakör jellegéből fakadóan nem tud helyettest kijelölni? Amennyiben a munkáltató a tartósan táppénzen lévő köztisztviselő helyettesítésére új státuszt hoz létre annak érdekében, hogy visszatéréséig a feladatai ne maradjanak ellátatlanok, hogyan alkalmazhat új köztisztviselőt helyettesítőként határozott időre, ha előre nem látható, mikor fog a táppénzes állományból visszatérni? Mit tehet a munkáltató, ha például egy köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelő a tartósan több hónapja táppénzen távol lévő személy helyettesítésére kinevezésre kerül, majd ezt követően egy héten belül a helyettesített visszatér? Ebben az esetben hogyan és milyen indokolással szüntethető meg a helyettesítésre – határozott vagy határozatlan időre – felvett köztisztviselő jogviszonya? Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő fentebb részletezett magatartása ismétlődő jellegű, vagyis több hónap táppénzes állomány után visszatér egy rövid időre (pl. egy-két hétre), majd ismét táppénzre megy több hónapra, majd ismét visszatér? Tehát a feladatellátására tartósan számítani nem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesített személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszüntetése a „nők 40” nyugdíjra jogosultság miatt

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott asszisztens, aki 1967-ben született, szeretné igénybe venni a nők 40 éves nyugdíját. A nyugdíj mellett szeretne tovább dolgozni. 2026-ban a 40 éves szolgálati elismerési ideje is meglesz. A jelenlegi foglalkoztatónál 2024. II. 26. naptól áll jogviszonyban. Milyen módon szüntethető meg a jogviszonya? Mennyi felmentési idő jár a dolgozónak, és mikortól kell számolni? Fel kell menteni a munkavégzés alól a felmentési idő egy részére? A megszűnés napjáig ki kell fizetni neki a 40 éves szolgálati elismerést? Amennyiben továbbra is dolgozik, a nyugdíj megállapításához mindenképp szükséges a jogviszony megszüntetése?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a felmondási idő mértéke az Mt. szerint 30 nap [Mt. 69. § (1) bek.]. Amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszony nyugdíjazásra tekintettel szűnik meg, a megszűnés évében esedékessé váló szolgálati elismerést az utolsó munkában töltött napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

„Többlet”-szabadság visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott orvos munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre, a „többlet”-szabadságra kifizetett összeget a munkáltató az elszámolás keretében levonhatja-e a munkavállaló utoljára kifizetett munkabéréből, egyéb járandóságaiból?
Részlet a válaszából: […] ...az időarányosnál több szabadságot vett igénybe a munkaviszony megszűnéséig – a munkáltató visszakövetelhetné a többletnapokra járó díjazást. A szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint ez a törvény más rendelkezéseiből sem vezethető le egyértelműen (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Mentesülés a munkáltató engedélyével – jogszerző idő a szabadság tekintetében

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól az egyoldalú munkáltatói szabályzatban meghatározott esetben „automatikusan”. Erre vonatkozóan a munkáltató dönthet-e úgy – ezen egyoldalú munkáltatói szabályzatban –, hogy e mentesítési időszak a szabadság vonatkozásában munkában töltött időnek minősül annak ellenére, hogy a fenti eset az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében lévő felsorolásban nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (6) bek.]. Nincs tehát akadálya, hogy a törvényben nevesített mentesülési eseteken felül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Önkormányzati képviselő – testületi ülés munkaidőben

Kérdés: Milyen munkaidő kedvezményre jogosult a települési önkormányzati képviselő a testületi ülés idejére, amennyiben az a munkaidejében kerül megtartásra? Amennyiben jár ilyen kedvezmény, és kötelező a képviselőt mentesíteni a munkavégzés alól ezen időre, ezért jár-e a munkáltatónak anyagi kompenzáció a település részéről?
Részlet a válaszából: […] ...által nem fizetett távollétként kezelendő. A munkáltató a képviselő munkavállalója részére a mentesülés időtartamára nem köteles díjazást fizetni, a Mötv. 32. §-a (2) bekezdésének g) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy a képviselő emiatt kiesett jövedelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

„Kolléga céges búcsúztatója” – távozás engedéllyel a munkaidő vége előtt

Kérdés: Amennyiben a kollégákat a munkáltató a munkaidőben, este 6 óra után elengedi egy kolléga céges búcsúztatójára, amit a munkáltató szervez a munkahelyen, az igazolt távollétnek, munkaidőnek, vagy munkaidő-kedvezménynek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (6) bek.].(Kéziratzárás: 2026. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Jubileumi jutalomra való jogosultság a köznevelésben

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jubileumi jutalomra való jogosultságával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. Egy óvodapedagógus a „nők 40” kedvezményes nyugdíj alapján 2022. szeptember 1. napjától nyugdíjasnak minősül, a Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Főosztály határozata alapján a megállapított öregségi nyugdíj folyósításának kezdete 2022. szeptember 1. A kolléga nyugdíjazásakor nem szüntette meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, az intézményben 2012. augusztus 15-től 2026. február 28-ig folyamatos foglalkoztatotti jogviszonyban állt. A munkáltató kezdeményezésére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felmentéssel megszüntetésre került, a felmentési ideje 2025. július 1-jétől 2026. február 28-ig tartott, amely idő alatt a munkavégzési kötelezettség alól is mentesítve volt. A 40 éves jubileumi jutalomhoz beszámítható jogviszony kezdete 1987. július 26., így 2025. évben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A fentiek szerint a kolléga jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra? Amennyiben igen, mivel jogviszonya 2026. február 28-án megszűnt, annak kifizetését milyen módon és milyen határidővel kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók nem jogosultak jubileumi jutalomra, amely a Kjt. alapján a közalkalmazottak számára járó elismerés volt. 2024. január 1-jétől részükre egy hasonló jogintézményt, a köznevelési foglalkoztatotti jutalmat alapított a Púétv. 105...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Változás a munkáltató személyében – az Mt. és az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatók között

Kérdés: Alkalmazhatók-e az Mt. 36–40. §-ok szerinti, munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó rendelkezések akkor, ha egy magánegészségügyi szolgáltató egy adott telephelyét (az ott munkaviszonyban álló munkavállalóit és teljes infrastruktúrát) kiszervezi egy állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónak? Amennyiben nem, és az Mt. 63. §-ának (3) bekezdése irányadó, akkor a felek megállapodhatnak-e a köztük létrejött jogügyletben úgy, hogy mégis alkalmazni rendelik az Mt. 36–40. §-ait? (Különösen a munkafeltételek, a díjazás megtartása és a munkavállalói felmondás esetén végkielégítés az átvevő részéről.)
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló szempontjából csak akkor lesz kikényszeríthető, ha az átvevővel kötendő új munkaszerződésébe is bekerül (pl. a díjazása és az egyéb, a korábbi munkaviszonyának megfelelő munkafeltételei, vagy a munkavállalónak biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
1
2
3
100