Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A cafeteriajuttatásokkal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy fizetőeszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet

Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.
Részlet a válaszából: […] A cafeteriát sem a Kjt., sem az Mt. nem szabályozza, ez a kollektív szerződés vagy a munkáltatói belső szabályzat – ideértve az általa egyoldalúan kialakított gyakorlatot is – alapján, az egyenlő bérezés elvének szem előtt tartásával nyújtott, válaszható elemekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Cafeteriára való jogosultság kizárása a próbaidő alatt

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezése, mely szerint cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, a próbaidő vonatkozásában azon rendelkezés igen, amely szerint a próbaidő időtartamára cafeteria nem jár, azonban a "sikeres" próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja azt?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások célja is a munka díjazása, ezért munkabérnek minősülnek. Kifejezetten kimondja a törvény, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve alkalmazásában munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkaerő-kölcsönzés és egyenlő bér

Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?
Részlet a válaszából: […] ...munka megkezdésének első napjától.Bizonyos esetekben csak a kikölcsönzés 184. napjától (az elsőfélév után) kell alkalmazni az egyenlő bér elvét [új Mt. 219. § (3) bek.]. Ezekaz esetek az alábbiak:- Ha a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonybanáll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

SZÉP kártya – differenciálás és dokumentálás

Kérdés: A SZÉP kártyára utalt cafeteria differenciálható-e a dolgozók között, ha igen, milyen alapon és hogyan kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltató tehát különböző összegűjuttatásokat is adhat. Tekintettel kell azonban lennie az egyenlő értékűmunkáért egyenlő bér elvének követelményére. E szerint, ha két munkavállalóegyenlő értékű munkát végez – különösen az elvégzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.