14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Jogellenesen alkalmazott hosszabb teljes munkaidő elszámolása
Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése úgy szól, hogy a napi munkaidő mértéke az általános teljes napi munkaidő (8 óra), havi alapbérrel, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. A munkaszerződés nem említi, hogy a munkakör készenléti jellegű munkakör lenne, továbbá a felek hosszabb teljes napi munkaidőben (12 óra), és így a beosztás szerinti hosszabb napi munkaidőben (24 óra) sem állapodtak meg. A gyakorlatban azonban a munkavállaló munkaideje úgy került beosztásra, hogy 24 órát dolgozott, majd 48 óra szabadidő jött, majd egy év elteltével úgy módosult ez a beosztás, hogy 24 órát dolgozott, amit 72 óra szabadidő követett. A munkabér kifizetése mégis napi 8 órának megfelelően történt, havibérként, valamint figyelembe vették az éjszakai pótlékot. A munkavállaló munkaideje tehát annak ellenére került 24 órára beosztásra, hogy a feltételei nem álltak fenn. Ebben a helyzetben a munkavállaló milyen pótlékokra lett volna jogosult, hogyan kellett volna a munkaidőt elszámolni? Egyik számítás: 24 órából 8 óra rendes munkaidő szerinti díjazás, 4 óra rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és 12 óra ügyeleti pótlék. Másik számítás: a munkaidőkeretben figyelembe veszem, hogy mennyi a teljesítendő órák száma, abból hányszor 24 órát teljesített, és a munkaidőkereten felül teljesített órákat "rendkívüli munkaidő" bérpótlékkal veszem figyelembe. Amennyiben egyik sem helyes, kérem tanácsukat, hogy milyen elszámolás szerinti igény támasztható a munkáltatóval szemben.
2. cikk / 14 Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák
Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
3. cikk / 14 Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója
Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
4. cikk / 14 Céges gépjármű használatával kapcsolatos adatközlés
Kérdés: Céges autóinkat bizonyos munkakörben dolgozó alkalmazottaink korlátlanul használhatják. Ezt a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben is rögzítjük, arról azonban, hogy éppen kinél van egy gépjármű, külön nyilvántartást eddig nem vezettünk. Nemrégiben az egyik gépjármű után közlekedési bírsággal sújtották cégünket, ám egyik munkavállalónk sem vállalta magára a kifizetést. Ebből okulva, szeretnénk úgy módosítani a munkaszerződéseket, hogy a munkavállalók kötelesek legyenek lejelenteni, pontosan ki és mikor használja a járműveket. Megtehetjük-e ezt, illetve mit javasolnak, milyen módon célszerű ezt végrehajtani?
5. cikk / 14 Kötelező felmentés helyett közös megegyezés
Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
6. cikk / 14 Munkaviszony és megbízási jogviszony elhatárolása
Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés kozmetikus tevékenység végzésére? Eddig heti tíz órában alkalmaztam kozmetikust a vállalkozásomban, de a továbbiakban nem tud rendszeres munkát végezni, ezért gondoltam megbízási szerződésre. A könyvelőm szerint azonban ezt a szerződést csak szellemi tevékenységre lehet kötni.
7. cikk / 14 Munkaviszony létesítése és bejelentése
Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
8. cikk / 14 Külföldiek foglalkoztatásának bejelentése
Kérdés: Vállalatunk külföldi – részben európai uniós – állampolgárok foglalkoztatását tervezi, a szükséges engedélyek beszerzése jelenleg folyamatban van. Milyen hatóságnak kell bejelenteni a foglalkoztatás tényét és milyen adattartalommal? Számíthatunk-e valamilyen szankcióra, ha elmulasztanánk a kötelezettségünket?
9. cikk / 14 Vállalkozási tevékenység prémiumévek programban – a heti munkaidő mértéke
Kérdés: A prémiumévek programban foglalkoztatott egyik közalkalmazottunk bejelentette, hogy a tavalyi év óta vállalkozási tevékenységet folytat. Az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettségének nemteljesítése miatt megbírságolta őt, ám a közalkalmazottunk véleménye szerint az adóhatóság téves jogértelmezés útján jutott arra a következtetésre, hogy ő nem rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal, hiszen a prémiumévek program adta kereteken belül, a programban részt vevőkre irányadó korlátokra figyelemmel ő "teljes munkaidőben" dolgozott. Mindezek miatt munkáltatói igazolás kiállítását kéri arról, hogy rendelkezett és rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatási jogviszonnyal. Kérem szíves véleményüket!
10. cikk / 14 Bírság a munkáltatónak – munkavállalói kárfelelősséggel?
Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (lényegében a munkavállalónk, mivel csak ő foglalkozott az üggyel) magatartása nem volt felróható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?