Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napra csak az alábbi esetekben lehet rendkívüli munkaidőt beosztani:– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,– az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Bírság ingyenes munkavégzésért

Kérdés: Szeretem a jelenlegi foglalkoztatómnál a munkámat, ezért rendszeresen többet dolgozom, nem munkabérért. Nem nézik jó szemmel, hogy ennyit vagyok bent, tartanak attól, hogy az egészségemre megy. Én viszont hajthatatlan vagyok. Viszont említettek egy olyan érvet, ami aggodalommal tölt el, és szabotálhatja a munkavégzésemet ilyen keretek között. Az állítás az, hogy a céget és a munkavállalót is megbírságolják, ha a munkavállaló hivatalosan nem munkát végezve van a munkaadónál. Kérem, segítsenek az állítás megerősítésével, illetve cáfolásával.
Részlet a válaszából: […] ...magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat [Mt. 6. § (1) bek.].A munkaügyi hatóság jogosult az általa lefolytatott munkaügyi ellenőrzés alapján különböző szankciókkal sújtani a munkáltatót, melyek között a munkaügyi bírság is szerepel [pl. Met. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Hasonlóképpen, mivel a munkaügyi ellenőrzés is csak a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkaviszony megszüntetése – egyéni vállalkozó bejelentkezése

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...ha nem tesz eleget aminimálbérre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. Amennyiben a minimálbérrevonatkozó rendelkezések megszegése egy munkaügyi ellenőrzés soránmegállapításra kerül [Met. 3. § (1) bek. g) pont], akkor a munkaügyi bírságkiszabása nem mellőzhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a törvény módosítja aMet. szabályait is. E szerint az elvárt mértékű munkabéremelés végrehajtásánakellenőrzése minden egyes munkaügyi ellenőrzéskor kötelező lesz. Jogsértésmegállapítása esetén a munkaügyi hatóság ezt megállapító határozatot hoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató a kifogásra vonatkozótörvényi rendelkezéseket megtartotta-e, vagy sem.A Legfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében kimondta: amunkaügyi ellenőrzésnek nem képezheti tárgyát a szakszervezet a munkáltatónálfennálló képviseleti jogosultságának vizsgálata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok korábbi megsértése – mégis járhat támogatás?

Kérdés: 2008. év végén az OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége munkaügyi ellenőrzést tartott nálunk. Ennek során megállapították, hogy megsértettük az Mt. 118/A. § (4) bekezdését, mivel a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját csak szóban közöltük az alkalmazottainkkal. A mulasztás miatt bírságot nem szabtak ki ránk, de határozatban köteleztek a szabálytalanság megszüntetésére. Áprilisban rákényszerültünk, hogy pályázzunk az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló központi programra. Pályázatunk elbírálása még nem történt meg. A rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjából releváns, de csak kismértékű formai hiba miatt lehetséges, hogy pályázatunk kizárásra kerül?
Részlet a válaszából: […] A pályázatuk beadása óta hatályba lépett Rmktv. a rendezettmunkaügyi kapcsolatok követelményét és a hatósági nyilvántartás tartalmát 2009.június 1-jétől jelentősen átalakította. Az átmeneti rendelkezések alapján ahatóságok törölték a nyilvántartásukból azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...a kölcsönbeadó is köteles írásostájékoztatást kiadni, legkésőbb a változás hatálybalépését követő egy hónaponbelül.3. A munkaügyi ellenőrzés – egyebek mellett – kiterjed:– a munkáltató nyilvántartási kötelessége,– a munkaidőre, a pihenőidőre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkavállalási engedély – kulcsszemélyzetbe tartozhat-e a kínai szakács?

Kérdés: Ázsiai gyorséttermet üzemeltetünk családi vállalkozásban, szeretnénk egy kínai szakácsot felvenni. Minősülhet-e a kínai szakács kulcsszemélyzetnek? Mi az eljárás menete a munkavállalási engedély megszerzésének? Engedély nélküli foglalkoztatás esetén kivel szemben és milyen szankciók alkalmazhatók?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 7. §-a alapján külföldi személy – azaz nem azEurópai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára vagy annak hozzátartozója – magyarországifoglalkoztatásához általános szabályként munkavállalási engedély szükséges. Ezalól kivételként az engedélymentességi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.