237 talált állásfoglalás a baleset kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?

Kérdés: Cégünk egy építkezésen látott el alvállalkozóként kivitelezői feladatokat. A fővállalkozóval kötött megállapodás alapján a munkához szükséges állványzatot ő biztosította, és a többi vállalkozással összefüggésben neki kellett biztosítani a munkavédelmi szabályok megtartása érdekében a tevékenységek összehangolását is, viszont az állványzatot egy másik munkáltató kotrógépe felborította, aminek következtében több munkavállalónk is megsérült. Mivel a fővállalkozó volt a felelős a munkavédelemért, perelhetnek minket a munkavállalók a sérülések miatt?

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk anyagmozgatási munkákat három alkalmazottammal. Az egyikük balesetet szenvedett (ráborult néhány hordó), mert a vele párban dolgozó munkatársa az emelés előtt nem rögzítette azokat megfelelően a raklapon. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.

Kérdés: Cégünknél a targoncavezetők kizárólagos kulcsokat kapnak az adott targoncához, egy gépet csak egy személy vezethet. Előírás, hogy ha elhagyja valaki a vezetőülést, akkor a kulcsot is magával kell vinnie. Ennek ellenére az egyik targoncát őrizetlenül hagyták, amivel egy másik munkavállaló – segítő szándékból – megemelt egy raklapot. Sajnos ennek tartalma ráborult arra a munkavállalóra, aki a kulcsot a targoncában hagyta. Ez a munkavállaló most kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem szeretnénk fizetni. Van értelme egy esetleges perbe bocsátkozni?

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel a munkavédelmi oktatáson elhangzottak ellenére önként belekezdett egy munkába, ráadásul rávette a kollégáit is, hogy segítsenek neki. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták az ügyeletes diszpécsertől, hogy várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel. Lehet alapja a követelésének?

Kérdés: Egyik munkavállalónk a cég által bérelt kisbuszt összetörte egy közlekedési balesetben. Abérbeadó több millió forintos kártérítést követel a bérleti szerződés megszegése okán. Ha a munkavállaló volt a hibás, akkor jelezhetjük a bérbeadónak, hogy fizettesse ki a munkavállalóval a szerződésszegésből eredő kárát?

Kérdés: Az ünnepnapon végzett munkavégzéssel kapcsolatban kérdezem: egyik egyesületünk főzőkonyhával rendelkezik. Az egyesület célja a napi egyszeri meleg étel juttatása a szenvedélybeteg célcsoport részére. Ez alapján a főzőkonyhában lehet-e ünnepnapon dolgozni?

Kérdés: Munkavállalónk egészségi állapota egy közlekedési baleset folytán jelentősen romlott, sajnálatos módon ebből következően már nem tudja ellátni a munkáját. Az így kialakult helyzetben nem tudjuk megoldani az adott munkakörben a foglalkoztatását, ezért kénytelenek vagyunk megfontolni, hogy az egészségi állapotával összefüggő alkalmatlanságára hivatkozva felmondjuk a munkaviszonyát, vagy kezdeményezzük a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. Kötelesek vagyunk-e mindezeket megelőzően felajánlani számára olyan munkakört, amit adott esetben az egészségi állapotára tekintettel el tudna látni? Ha igen, köteles-e ezt elfogadni?

Kérdés: A munkavállalónk takarítói, néha takarítói csoportvezetői munkát lát el a munkakörében. Az egyik nagyobb projektmunkánál beosztott volt, és egy huzatos helyen ablaktisztítási feladatokat végzett. Az ablak dupla szárnyú volt, a belső szárny, amin dolgozott, ép üvegű volt, a külső azonban törött. Tudta is, mivel a munkavédelmi oktatásokon mindig elhangzik, hogy a törött ablakon nem lehet dolgozni, azt jelenteni kell a műszakvezetőnek (ezt nem tette meg). Mégis baleset történt, mivel a huzat miatt a külső ablakszárny meglódult, és ahogy a munkavállaló annak becsapódását meg akarta akadályozni, elkapta, az ütődéstől a sérült üveg eltört, és kezét súlyosan összevágta. Mint munkáltató van felelősségünk?