237 talált állásfoglalás a baleset kifejezésre

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?

Kérdés: A munkavállaló a cég budapesti telephelyéről – a munkáltató utasítására – saját kocsijával Pécsre utazott egy üzleti tárgyalásra. Útközben közúti balesetet szenvedett, amelyért vétkesség nem terheli. Felelősséggel tartozik-e munkáltató a balesettel kapcsolatos kárért, mivel az az ellenőrzési körén kívül következett be, és számára elháríthatatlan volt? Változtat-e a jogi megítélésen, ha a munkavállaló a cég kocsijával megy, amit annak sofőrje vezet, aki ugyancsak vétlen a balesetben?

Kérdés: Ha a munkavállaló heti 40 órás általános munkarendben dolgozik, de elrendelnek neki pünkösdvasárnapra rendkívüli munkaidőt, akkor az alapbére mellett 100% rendkívüli és 100% munkaszüneti napi pótlékon kívül az 50% vasárnapi pótlékra is jogosult?

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?

Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk, és néhány héttel ezelőtt az egyik munkavállalónk rosszul lett, miközben az árut szállította. A rosszullét miatt lehajtott az útról, és összetörte a teherautót, valamint ő maga is súlyosan megsérült. Az orvosi szakvélemény alapján kiderült, hogy kisebb szívrohama volt, és emiatt elvesztette az irányítást a jármű felett. A korábbi orvosi alkalmassági vizsgálatok során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a munkavállalónak bármilyen egészségügyi problémája lenne. A munkáltató ilyen esetben felel a munkavállalót a balesettel összefüggésben ért károkért?

Kérdés: Könnyűipari csomagolócég vagyunk, csomagolóanyagokat állítunk össze, illetve termékeket csomagolunk. Egyik munkavállalónk a munkavégzéshez használt tűzőgépben kapcsokat cserélt, amikor egy szerencsétlen mozdulat következtében az eszközt elsütötte, és az egyik ujja megsérült. A sérülése miatt egy napot keresőképtelen állapotban volt, üzemi baleset okán, majd újra munkába tudott állni. A gyógyulása teljes volt, a sérülést követően heg sem látható. A munkavállalót most kollégái azzal biztatják, hogy forduljon bírósághoz, mivel neki a baleset miatt milliós kártérítés jár. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez valóban így van-e!

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoztam egy gyárban, egy hete sajnos megsérültem árupakolás közben, gipszben van a lábam, nem tudok dolgozni még 4-5 hétig. Szóltam a munkáltatónak, hogy ilyenkor fizetnek-e valamit a gyógyulás idejére, illetve hogy egyezzünk meg valamilyen kártérítési összegben. Ők elzárkóztak, és azt mondták, az egyszerűsített foglalkoztatásban baleset esetén nem jár semmi. Bele kell nyugodnom ebbe a válaszba?

Kérdés: Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy a járadékigény 6 hónapnál régebbi időre csak korlátozásokkal érvényesíthető. A Ptk.-ból pedig kikerült a régi Ptk. 280. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék teljesítési idejére vonatkozó általános szabály. A 6 hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékra vonatkozó korlátozó rendelkezés jelenleg csak az életjáradéki szerződésnél van [Ptk. 6:497. § (3) bek.]. Az Mt. 177. §-a által is alkalmazni rendelt Ptk.-szabályok (6:518-534. §) sem rendelkeznek a visszamenőleges igényérvényesítés korlátozásáról. Fentiek értelmében tehát mindez azt jelenti, hogy elmaradt járadékot (jövedelempótló, illetve tartást pótló járadékot) visszamenőlegesen 3 évre lehet érvényesíteni?