Vezérigazgatói juttatások a munkaviszony megszűnése esetére

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...állású munkavállaló hátrányára is. Ebből eredően a feleknek lehetőségük volt arra, hogy egymást követően több, öt évet meghaladó munkaviszonyt létesítsenek egymással.Az Áht. 11/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat 100%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Besorolás – főiskolai diploma helyett szakképesítés alapján

Kérdés: Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolásával kapcsolatban kérdezzük: a jelentkező rendelkezik kisgyermek gondozó-nevelő OKJ alapképesítéssel. Ezenkívül rendelkezik szociológus főiskolai végzettséggel. A 15/1998. NM rendeletben szereplő képesítési előírások között szerepel a felsőfokú szociális szakképzettségű személy, mint elfogadható végzettség. A kisgyermeknevelői alapképesítéssel és a szociológus diplomával a jelentkező diplomás besorolásba (pedagógus-bértáblába) kerülhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak. Vagyis csak az adott munkakör ellátásához valóban szükséges végzettség, szakképzettség, szakképesítés képezheti a besorolás alapját. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Helyettesítési díj közalkalmazottak esetén

Kérdés: Idősek otthonában (Kjt. szerinti kinevezés alapján) a nyolcórás pénztárost hosszú időn keresztül helyettesíteni kell. A helyettesítést a gazdasági, pénzügyi ügyintéző látja el. Mekkora helyettesítési összeget kell részére megfizetni? A helyettesített munkakör alapbére vagy illetményével együtt számított bére az irányadó? Az első hónapban ez három nap, de a második hónapban ez a helyettesítés már a teljes hónapot érinti. A munkaköri leírását ki kell egészíteni, vagy elég külön dokumentumban megfogalmazni az elvárásokat?
Részlet a válaszából: […] ...arányos díjazás, nincs definiálva, de a munkaidő 15%-át kitevő mértékű helyettesítésre (az esetben a feladat jellegéből eredően irányadó) garantált bérminimum 15%-a már arányosnak tekinthető (Kúria Kf. 40.399/2021/7.).Amennyiben a közalkalmazott egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Műszakpótlék – ha nem jár a bölcsődékben

Kérdés: A bölcsődében dolgozóknak jár-e műszakpótlék a 14–18 óra közötti időszakban, ha hetente váltakozva dolgoznak 6.30–14.30, illetve 9–15 óra közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...Emellett a Gyvt. nem zárja ki az Mt. 141. §-ának alkalmazását sem, amelyet a közalkalmazottakra a Kjt. 80. §-a alapján irányadó, a munkaviszonyban állókra pedig közvetlenül alkalmazandó.A 14–18 óra közötti időszak vonatkozásában tehát csak annyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Illetmény összegének meghatározása szabadság idejére

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője 2023. február 1-jétől keresőképtelen állományban, ezt követően szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. A felgyűlt szabadságait 2025. november 4-től szeretné kivenni. Távolléte előtti illetménye besorolás szerint került megállapításra, mely alapilletményből, a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és 234/A. §-a szerinti alapilletmény-eltérítésből, a Kttv. 234. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti illetménykiegészítésből és nyelvvizsgapótlékból állt. A szabadság idejére, illetve azt követően a tényleges munkavégzés idejére milyen illetmény illeti meg? Figyelembe vehető-e az eltérítés?
Részlet a válaszából: […] ...illetménykiegészítése és az illetménypótléka (jelen esetben idegennyelv-tudási pótléka) alapján kell megállapítani. Ugyanez irányadó a szabadság kiadását követő időszakra járó illetményére is, azaz a korábbi alapilletmény-eltérítés összegét ekkor sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Utazási költségtérítés zenetanároknak

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkba zenét oktatni járnak zenetanárok. A zenetanárok nem a mi intézményünk alkalmazottai, hanem egy másik zeneiskoláé. Azok a tanulóink, akik zenét tanulnak, tandíjat fizetnek a zeneoktatásért. Fizethet-e a mi iskolánk a hozzánk járó zenetanároknak útiköltséget, ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...a köznevelési törvény hatálya alá tartozik, a tanárok foglalkoztatását – mivel a kérdésből kitűnően nem áll fenn velük (óraadói) megbízási, illetve köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy egyházi szolgálati jogviszony – a másik iskolában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszony – eltérő megítélés a jubileumi jutalomra való jogosultságnál

Kérdés: A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben dolgozó gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. Aki nem volt közalkalmazott, mert egyházi fenntartás alatt munkaviszonyban volt, tehát az Mt. alá tartozott, őket hogyan kell kezelni? A Kjt. alapján? Jár nekik jubileumi jutalom? Ha igen, a munkaviszonyban töltött idejük beszámít-e a jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] ...is. A Púétv. 132. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy esetükben az Mt. szabályai a Púétv.-ben meghatározott eltérésekkel irányadók. Az egyik ilyen eltérés, hogy a 132. § (7) bekezdése értelmében a köznevelési dolgozó jubileumi jutalmának megállapítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő-módosítás várandósság miatt

Kérdés: Veszélyeztetett terhesség miatt az üzemorvos az adott pozícióban csak 4 órás munkavégzésre találta alkalmasnak a kismamát. A munkáltató 4 órás szerződésmódosításra akarja kötelezni a munkavállalót. Álláspontunk szerint a kismamát a 8 órás munkavégzés helyett 4 órában kell foglalkoztatnia, a másik 4 órában pedig fel kell mentse a munkavégzés alól, és a szerződés szerinti bért fizetnie. Jogosan utasítja el a kismama a szerződés módosítását, amiben a bére is csökkentésre kerül?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor az nem kizárt, hogy ebben a helyzetben a munkáltató fel tud ajánlani olyan másik munkakört, amelyben a munkavállaló a fennmaradó négy órában foglalkoztatható. Ezt a foglalkozás-egészségügyi orvossal egyeztetve vizsgálhatja. Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Utazási idő – munkaidőn belül vagy kívül

Kérdés: Az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése szerint, nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Hogyan értelmezendő a fenti passzus, ha a munkavállalónak belföldi vagy külföldi kiküldetés keretében több órát kell utaznia az adott napi/heti munkavégzés helyszínére? Miként befolyásolja ezt a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történt utazás? Ha tehát egy külföldi, hétfő reggeltől csütörtökig tartó konferenciára a munkavállalónak vasárnap délután kell elutaznia, mely utazás költségeit természetesen a munkáltató 100%-ban állja, ezenkívül milyen kötelező térítési kötelezettsége van (ha van egyáltalán) a munkáltatónak a munkavállaló felé?
Részlet a válaszából: […] ...viszont a munkáltatót nemcsak az utazási költségek megtérítése terheli, hanem a munkabér megfizetése is erre az időre, figyelembe véve adott esetben, hogy az utazás heti pihenőnapon, vasárnap vagy munkaszüneti napon történik. Az Európai Unió Bíróságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Szabadságra való jogosultság – az elévülés nyugvása 11 gyermek születése esetén

Kérdés: Az egyik dolgozónk 2018. 10. 15. óta a mai napig is CSED- és GYED-időszakokat tölt. Az ezen időszakokra járó szabadságának van-e elévülési ideje, és amennyiben van, akkor pontosan mi annak az ideje? A munkavállaló 2007 és 2025 között 11 gyermeket szült. A legkisebb most féléves, és szeretne visszatérni a munkába, majd kivenni a neki járó szabadságokat. 2018-ban egyszer már visszatért, akkor 76 munkanapot adtak ki részére, majd újra szülni ment. Most úgy számol, kb. másfél év szabadság jár a részére, az erre való jogosultságát szeretnénk körüljárni. A 2018-ig felhalmozódott és akkor ki nem adott szabadságok elévülnek? A munkavállaló szerint nem. Amikor a munkavállaló szabadságra szerez jogot, ám azt nem tudja igénybe venni, mivel egyéb jogcímen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ezzel az esettel állunk szemben. A Ptk. 6:24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Illetve ami 60 nap alatt nem adható ki, az sem évül el, hanem felhalmozódik? A munkavállalónak valóban akár másfél év szabadsága is felhalmozódhat ilyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...majd ezt követően gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, értelmezésünk szerint a szabadság 2018-ban ki nem adott része nem évült el. A kérdésükben idézett szabály szerint ugyanis az elévülési idő nyugvását eredményezte, hogy 2018-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
8
9
10
354