Szabadságkiadás – csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?

Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...15 nappalbe kell, hogy jelentse [Mt. 134. § (2) bekezdés]. Ebből következik, hogy amunkavállaló az alapszabadsága egynegyedével szabadon rendelkezhet, amelyelvileg ütközhet a munkáltatónak az év meghatározott időpontjában történőszabadságkiadásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Szabadság elszámolása és kiadása részmunkaidő esetén

Kérdés: Egy munkavállaló heti 8 órát dolgozik (általában csak hétvégén 4-4 órát), az évi rendes szabadságát hogyan kell számolni és kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...kerül meghatározásra (Mt. 131-132. §). Ennek megfelelően kellmeghatározni és nyilvántartani a kivett, illetve a kiadott szabadság napjainakszámát. Az Mt. alapján a részmunkaidős munkavállalónak is ugyanannyiszabadságnap jár, mint a teljes munkaidősnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Áthelyezés -további jogviszony létesítése az eredeti munkáltatóval

Kérdés: Közalkalmazottunk áthelyezéssel úgy került át egy másik Kjt.-s munkáltatóhoz, hogy közben intézményünknél maradt részmunkaidősként. Az áthelyezéskor kiadtuk a közalkalmazott részére a teljes munkaidős jogviszony megszűnését igazoló okmányokat, azonban a fennmaradó státuszára tekintettel nem tudjuk egyértelműen értelmezni a Kjt. szabályait. Ebben az esetben az áthelyezés az intézményünk részéről jogviszony-megszüntetésnek vagy módosításnak minősül-e? Kell-e a közalkalmazott részére új kinevezést készítenünk, vagy elég a kinevezésének módosítása? A közalkalmazottnak még az előző évről is maradt ki nem adott szabadsága, ezért kérdéses, hogy a részére járó előző évi és tárgyévi szabadságot az áthelyezés időpontjában ki kell-e fizetnünk, vagy a részmunkaidős jogviszonyában lehetséges-e azt kiadnunk?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében a közalkalmazotti jogviszonymegszüntethető – többek között – a törvény hatálya alá tartozó munkáltatókközötti áthelyezéssel [Kjt. 25. § (2) bek. b) pont]. Az áthelyezés ezzelegyidejűleg egy új közalkalmazotti jogviszony létesítésének módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Rokon a szüreten – idénymunka vagy szívességi munka?

Kérdés: Mezőgazdasági termelő vagyok, a mezőgazdasági idénymunkák keretében (pl. szüret) főállásban más munkáltatónál foglalkoztatott családtagjaim (nagykorú gyermekem, feleségem) segítségét igénybe vehetem-e? Családtagom ez időre a munkáltatójánál szabadságon lenne, vagy hétvégén látná el ezt a feladatot. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy ez esetben a családtagra vonatkozik-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya, ha igen, hogyan kell a termelőnek szabályszerűen eljárni? Be kell-e jelenteni a családtagot foglalkoztatottként, különösen úgy, hogy a családtag ezért a feladatért bérre és egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt?
Részlet a válaszából: […] ...kellbejelenteni az Efo.tv. 3. § (1) bek. első mondata alapján, és 500 Ft-os közterhetis kell fizetni, ezzel egyéb járulék- és adókötelezettség a munkáltatót nemterheli. A munkaszerződést nem szükséges írásban megkötni, de a munkavállalónaklegalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Felmondás vagy közös megegyezés?

Kérdés: Munkavállalónk rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyát, a felmondási idejének vége előtt egy hónappal azonban nem jelent meg a munkahelyén. Amikor felvettük vele a kapcsolatot, elmondta, hogy az új munkahelyén kellett kezdenie. Ezt a magyarázatot tudomásul vettük, így a munkavállaló a továbbiakban már nem végzett munkát, és ezt követően nem is utaltunk neki munkabért. Az új cégvezetés most kifogásolja, hogy a munkavállaló nem töltötte le a rá irányadó felmondási időt, ezért valamilyen szankciót kíván vele szemben alkalmazni. Vajon van-e erre jogszerű lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint a munkavállaló – egyebekmellett – abban az esetben is jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, ha ará irányadó felmondási időt nem tölti le. Az Ön által ismertetett eset azonbannem tekinthető jogellenes megszüntetésnek, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Munkavállalási engedély – a kérelem elutasítása szakképzettséget igazoló okirat hiánya miatt

Kérdés: Indiai munkavállalókat alkalmaznánk éjjel-nappali élelmiszerüzletünkbe. Tudomásunk szerint az ilyen kiskereskedelmi vegyes üzletben eladóként dolgozó személyeknek nem kell szakképzettséggel rendelkezniük. A munkaügyi központ mégis erre hivatkozva utasította el az engedély iránti kérelmet, pedig az érintett személyek érettségi bizonyítványát és annak a hiteles magyar fordítását becsatoltuk. Jogszerű volt-e munkaügyi központ határozata?
Részlet a válaszából: […] ...előírt, valamint a foglalkoztatómunkaerőigényében előírt alkalmazási feltételeknek. A GM rendelet 15. §-aalapján a munkaadó a székhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségnekköteles bejelenteni a be nem töltött álláshelyeket. A 30/2000. GM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Önként vállalt többletmunka az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyben vállalható önkéntes többletmunka óraszáma meghatározható-e tört óraszámban? Köthető a megállapodás határozatlan időtartalomra is?
Részlet a válaszából: […] ...időre, a kollektív szerződés vagy a felek eltérőrendelkezése hiányában legalább egy hónapra, legfeljebb a munkáltatónálirányadó munkaidőkeret tartamára lehet megkötni [Eütev. 14/A. § (1) bekezdés].Az Eütev. 14/A. § (4) bekezdése alapján, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatást a munkavállalók a teljesítményük arányában kapják,amennyiben ez nincs így, helye van a jogszerűségi kérdés felvetésének. Adottesetben az is lehetséges, hogy a díjazás a munkavállalók által használt gépgazdaságosságával, eredményességével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Megtámadható-e az indokolás nélküli felmentés?

Kérdés: Kormánytisztviselőnk jogviszonyát az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően indokolás nélküli felmentéssel szüntettük meg. Kormánytisztviselőnk azzal fenyeget, hogy a bíróság elé viszi az ügyet, mivel véleménye szerint a felmentés hátterében politikai diszkrimináció áll. Önök szerint van esélye a munkaügyi bíróság előtt?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenesnek minősül.A munkaügyi perben elsőként a kormánytisztviselőnek kellvalószínűsítenie azt, hogy őt hátrány érte (ezt az adott esetben egyszerűen megtudja tenni, hiszen megszüntették a jogviszonyát), és a felmentés idején -ténylegesen vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Alkalmi foglalkoztatás mellett álláskeresési járadék

Kérdés: Ház körüli és kerti munkára magánszemélyként alkalmazhatok-e havonta 15 napon, naponta legfeljebb 4 órában álláskereső személyt egyszerűsített foglalkoztatás keretében? Mennyi ilyenkor a munkaadó által fizetendő járulékok összege? Az álláskereső jogosult marad-e továbbiakban is az álláskeresési ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Az Efo.tv. 1. §-ának b) pontja alapján egyszerűsített módonlétesíthető munkaviszony alkalmi munkára. Alkalmi munka az Efo.tv. 2. § 3. pontjaalapján a munkáltató és a munkavállaló között összesen öt egymást követőnaptári napig, és egy naptári hónapon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.
1
272
273
274
321