Érvénytelenségi ok bekövetkezése a szerződéskötés után


Az Eszjtv. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontja és (8) bekezdése értelmezése kapcsán, az (5) bekezdés szerinti kizáró ok (a Btk. 291. § miatt „büntetőeljárás hatálya alatt áll”) fennállását a jogviszony létesítésének időpontjában kell-e kizárólag vizsgálni, vagy a munkavállalónak a jogviszony teljes időtartama alatt folyamatosan meg kell felelnie e feltételnek? A (8) bekezdésben szereplő fordulat („feltételek hiánya esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni”) pontosan mely esetkörökre terjed ki? Kizárólag arra, amikor utólag derül ki, hogy jogviszonyt eleve nem lehetett volna létesíteni (a kizáró ok már a létesítéskor fennállt)? Vagy arra is, amikor egy érvényesen létrejött jogviszony alatt később keletkezik a kizáró ok (pl. a megalapozott gyanú közlése a jogviszony fennállása alatt történik)?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. november 4-én (284. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5514

[…] érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni [Esztjv. 2. § (8) bek.]. Ha a jogviszony létesítését kizáró feltétel már a munkaszerződés megkötésekor is fennállt – csak arról a munkáltató később szerzett tudomást –, akkor a szerződés érvénytelen. Az érvénytelenséget ugyanis a jognyilatkozat megtételekor kell vizsgálni. Ha a létesítést kizáró ok később, már a jogviszony fennállása alatt következik be, akkor az dogmatikai szempontból nem lenne érvénytelen, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.