Szóban kötött munkaszerződés – a következmény
Kérdés
Álláspontunk szerint a felek között a munkaviszony a felek szóbeli megállapodásával jön létre, mely szóbeli megállapodásnak írásbeli leirata a munkaszerződés. Így – véleményünk szerint – a munkaviszony létrejöhet június 17-én, majd az írásbeli leirat, azaz a felek megállapodását írásba foglaló dokumentum létrejöhet később, például június 18-án. Amennyiben az álláspontunk helyes, a munkaszerződés (szóban létrejött megállapodás leirata) módosítása is kezelhető a fentiek szerint?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. július 16-án (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5030
[…] írásba foglalás nélkül, ám erre a munkavállaló kizárólag a munkába lépést követő harminc napon hivatkozhat. Harminc nap elteltével az érvénytelenség oka orvosolódik, azaz ilyenkor a felek szóbeli megállapodása szerinti munkaszerződés érvényesnek tekinthető. Az már más kérdés, hogy a szóban történő megállapodás számos kockázatot rejt. Egyfelől kérdéses annak bizonyítása, hogy pontosan miben állapodtak meg, másfelől ezzel a felek azt is kockáztatják, hogy az alaki szabályok mellőzése miatt a foglalkoztatásfelügyelet szankciót alkalmaz a munkáltatóval szemben. A munkáltató köteles ugyanis a munkaszerződés írásba foglalásáról gondoskodni, és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait [Mt. 23. § (1) bek.]. Összességében ebből következően nem javasolt az a gyakorlat, hogy a megállapodás és a munkaszerződés írásba foglalása egymástól időben elváljon.Ha június 17-én szóban megállapodtak a munkaszerződés két kötelező elemében – a munkakörben és az alapbérben –, majd az írásbeli leirat, azaz a felek megállapodását írásba foglaló dokumentum június 18-án születik meg, ettől a munkaszerződés még érvényesen létrejött. Ekkor az írásba foglalás miatt a […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. július 16-án (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5030
[…] írásba foglalás nélkül, ám erre a munkavállaló kizárólag a munkába lépést követő harminc napon hivatkozhat. Harminc nap elteltével az érvénytelenség oka orvosolódik, azaz ilyenkor a felek szóbeli megállapodása szerinti munkaszerződés érvényesnek tekinthető. Az már más kérdés, hogy a szóban történő megállapodás számos kockázatot rejt. Egyfelől kérdéses annak bizonyítása, hogy pontosan miben állapodtak meg, másfelől ezzel a felek azt is kockáztatják, hogy az alaki szabályok mellőzése miatt a foglalkoztatásfelügyelet szankciót alkalmaz a munkáltatóval szemben. A munkáltató köteles ugyanis a munkaszerződés írásba foglalásáról gondoskodni, és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait [Mt. 23. § (1) bek.]. Összességében ebből következően nem javasolt az a gyakorlat, hogy a megállapodás és a munkaszerződés írásba foglalása egymástól időben elváljon.Ha június 17-én szóban megállapodtak a munkaszerződés két kötelező elemében – a munkakörben és az alapbérben –, majd az írásbeli leirat, azaz a felek megállapodását írásba foglaló dokumentum június 18-án születik meg, ettől a munkaszerződés még érvényesen létrejött. Ekkor az írásba foglalás miatt a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
