Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás
Kérdés
A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik annak meghatározására, így pontosan mit kell figyelembe vennie a munkáltatónak az Mt. 51. §-ának (5) bekezdésében meghatározott észszerű alkalmazkodás vonatkozásában, ha a munkavállaló keresőképes, de egészségileg alkalmatlan? A pótszabadságnál meghatározott fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülő személyi kört kell ebben az esetben is figyelembe venni? Pontosan miből vezethető az le, hogy a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége lenne a fogyatékos munkavállaló esetében az észszerű alkalmazkodás követelményének megfelelve, abban az esetben, ha munkavállaló keresőképes, de nem alkalmas az adott munkakör betöltésére? Csak a bírói gyakorlatból? Amennyiben megváltozott munkaképességű és például fogyatékossági támogatásban is részesülő munkavállaló esetében előáll az az állapot, hogy keresőképes, de foglalkozás-egészségügyi szempontból a (segédmunkás) munkakörének betöltésére alkalmatlan, és nincs a munkáltatónál olyan munkakör, amely számára ennél egyszerűbb/könnyebb feladatokat foglalna magában, akkor ez már eredményezheti azt, hogy Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettség nem terheli a munkáltatót?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. április 23-án (259. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4950
[…] személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a szakmai életben, és ez a korlátozottság hosszan tartó. Ez a korlátozottság nemcsak veleszületett vagy balesetből eredő lehet, hanem magában foglalja az orvos által gyógyíthatónak, illetve gyógyíthatatlannak minősített betegség által okozott kóros állapotot is, ha ez a betegség fentiek szerinti korlátozottsággal jár (C-337/11.).Szintén az uniós joggyakorlatból következik, hogy a fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás fogalma magában foglalja azt, hogy a munkavállalót, akit fogyatékossága miatt alkalmatlannak nyilvánítottak a munkaköre alapvető feladatainak ellátására, olyan másik munkakörbe kell áthelyezni, amelyre vonatkozóan rendelkezik a megkövetelt képzettséggel, képességekkel és munkára készséggel, feltéve, hogy az ilyen intézkedés nem ró aránytalanul nagy terhet a munkáltatóra (C-485/20.). A Kúria kérdésben idézett döntése alapján látható, hogy ez a munkakör-felajánlási kötelezettség csak a fogyatékos munkavállalóra vonatkozik, de nem irányadó akkor, amikor a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*