Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. március 28-án (242. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4651

[…] költségtérítését is)a) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagyb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely közöttközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap a magánszemély (16/2023. Korm. rendelet. 1. §). Ez után személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli a magánszemélyt [Szja-tv. 46. § (1) bek.], így formálisan nem tartozik a letiltás alapját képező munkavállalói munkabérbe. Az ezt meghaladó összegű költségtérítés viszont – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély jövedelme [Szja-tv. 25. § (3) bek.]; hasonlóan az a jövedelem is, amelyet nem az adómentességi szabályoknak megfelelően – például eltérő jogosultsági feltételek esetén – nyújtanak. Amennyiben tehát a vállalati belső szabályozás olyan esetekre nézve is biztosítja a munkába járás költségtérítését, amelyek nem tartoznak a jogszabály szerinti "adómentes" költségtérítések körébe (pl. településen belüli munkába járás esetén, a jogszabályi feltételeknek meg nem felelés esetén is a munkaadó költségtérítést fizet), az ilyen költségtérítés összege letiltás alapját fogja képezni.Fontos továbbá, hogy a letiltási szabályok bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése esetében is irányadók, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap [Vht. 66. § e) pont]; függetlenül attól, hogy az nem tartozik a munkavállalói munkabér fogalmába, azaz nem adóelőleg-köteles. A Kúria már több döntésében rámutatott arra, hogy a munkavállaló részére kifizetett juttatás jogcímét illetően nem a juttatás elnevezésének, […]