Túlfizetés visszavonása munkaidőkeretben, nettó összegben
Kérdés
Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. március 29-én (226. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4381
[…] munkáltató teljesíti kifizetőként, az állam felé, és a munkavállaló már csak a nettó munkabérét kapja meg. Ebből következően az utólag jogalap nélkülivé vált, és ezért előlegként visszakövetelhető munkabért és közterheit is ebben a logikában kell visszakérni. A munkavállalótól emiatt csak a nettó munkabér követelhető vissza, a bruttó bérből levont járulékok, adóelőleg, illetve a munkáltatót terhelő közterhek nem. A munkáltató által levont személyijövedelemadó-előleget, mivel a korábban kifizetett munkabér utóbb vált jogalap nélkülivé, a munkáltató az eredeti állapot helyreállítását – vagyis a munkaidőkeret zárása miatti elszámolást – követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza [Szja-tv. 1. § (7) bek.]. Hasonlóan, az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkáltatói közterheket (tipikusan szociális hozzájárulási adót) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez utóbbi vonatkozásában a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést kell tennie a munkavállaló állami adó- és vámhatóságához és a munkavállalót értesítenie kell, kivéve, ha annak értesítési címét nem ismeri [Tbj-tv. 82. § (3) bek.]. […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. március 29-én (226. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4381
[…] munkáltató teljesíti kifizetőként, az állam felé, és a munkavállaló már csak a nettó munkabérét kapja meg. Ebből következően az utólag jogalap nélkülivé vált, és ezért előlegként visszakövetelhető munkabért és közterheit is ebben a logikában kell visszakérni. A munkavállalótól emiatt csak a nettó munkabér követelhető vissza, a bruttó bérből levont járulékok, adóelőleg, illetve a munkáltatót terhelő közterhek nem. A munkáltató által levont személyijövedelemadó-előleget, mivel a korábban kifizetett munkabér utóbb vált jogalap nélkülivé, a munkáltató az eredeti állapot helyreállítását – vagyis a munkaidőkeret zárása miatti elszámolást – követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza [Szja-tv. 1. § (7) bek.]. Hasonlóan, az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkáltatói közterheket (tipikusan szociális hozzájárulási adót) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez utóbbi vonatkozásában a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést kell tennie a munkavállaló állami adó- és vámhatóságához és a munkavállalót értesítenie kell, kivéve, ha annak értesítési címét nem ismeri [Tbj-tv. 82. § (3) bek.]. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
