Kiegyenlítő nap és díjazása
Kérdés
Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. május 12-én (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3884
[…] havonta az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott öt munkanap) szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével köteles elszámolni és kifizetni [Mt. 156. § (1) bek.]. A ténylegesen teljesített munkaidőt a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ilyenkor össze kell vetni az általános munkarend és a napi munkaidő alapján kiszámított munkaidő mértékét a ténylegesen teljesített munkaidővel. Ha az elszámolás alapján a munkavállaló a már kifizetettnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni számára, adott esetben a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőért járó pótlék szabályaira tekintettel. Ha viszont ennél magasabb összegű munkabérben részesült, a többletet az előlegnyújtásból eredő szabályok szerint a munkáltató levonhatja a munkabérből. Ezt a korrekciót a következő bérkifizetésnél kell elvégezni [Mt. 156. § (2)–(4) bek.].Fontos hangsúlyoznunk, hogy az előbbi szabály nem jelenti azt, hogy a munkáltató választása szerint akár kevesebb órára is beoszthatja az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót, mint amennyire az szerződött. A munkaidő "ledolgoztatása" ugyanis nemcsak joga, de egyben kötelezettsége is a munkáltatónak [Mt. 51. § (1) bek.]. Ebből eredően, ha a munkaidőkeret végén az elszámoláskor azt észleljük, hogy a munkavállaló azért kapott több munkabért, mert a munkáltató be sem osztotta az általános munkarend szerinti munkanapok számának megfelelő óraszámra, a különbözetet levonni […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. május 12-én (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3884
[…] havonta az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott öt munkanap) szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével köteles elszámolni és kifizetni [Mt. 156. § (1) bek.]. A ténylegesen teljesített munkaidőt a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ilyenkor össze kell vetni az általános munkarend és a napi munkaidő alapján kiszámított munkaidő mértékét a ténylegesen teljesített munkaidővel. Ha az elszámolás alapján a munkavállaló a már kifizetettnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni számára, adott esetben a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőért járó pótlék szabályaira tekintettel. Ha viszont ennél magasabb összegű munkabérben részesült, a többletet az előlegnyújtásból eredő szabályok szerint a munkáltató levonhatja a munkabérből. Ezt a korrekciót a következő bérkifizetésnél kell elvégezni [Mt. 156. § (2)–(4) bek.].Fontos hangsúlyoznunk, hogy az előbbi szabály nem jelenti azt, hogy a munkáltató választása szerint akár kevesebb órára is beoszthatja az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót, mint amennyire az szerződött. A munkaidő "ledolgoztatása" ugyanis nemcsak joga, de egyben kötelezettsége is a munkáltatónak [Mt. 51. § (1) bek.]. Ebből eredően, ha a munkaidőkeret végén az elszámoláskor azt észleljük, hogy a munkavállaló azért kapott több munkabért, mert a munkáltató be sem osztotta az általános munkarend szerinti munkanapok számának megfelelő óraszámra, a különbözetet levonni […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
