Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. július 27-én (21. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 398

[…] kell benyújtaniuk. Ebben az esetben ugyanis előfordulhat, hogy az a közalkalmazott, aki elmulasztja benyújtani a kérelmet, elesik a törvény alapján őt megillető pótszabadságtól. Másfelől - noha az a kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy létezik-e a munkáltatónál a munkakörök ilyen szempontú, az egészségkárosító kockázatokat figyelembe vevő csoportosítására vonatkozó felmérés vagy lista – bizonytalanná válik az is, hogy melyek azok a munkakörök, amelyek kettős egészségkárosító kockázattal járnak, annak ellenére, hogy ez egzakt módon eldönthető kérdés. A kollektív szerződésben meghatározott eljárási rend a fentiek alapján tehát több szempontból is aggályosnak tekinthető. A benyújtott kérelmek elbírálásáról a munkáltatónak a lehető legrövidebb időn belül döntenie kell. További problémát jelent, hogy a vitatott kérelmekre hivatkozva a munkáltató jelen esetben olyanoktól is megvonja a pótszabadságot, akik egyébként jogosultak lennének arra. Mindez elkerülhető lenne, ha a munkáltató – a jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően – az egészségkárosító kockázatok és a munkakörök felmérése, a kockázati tényezők becslése alapján előre meghatározná a pótszabadságra jogosító munkaköröket, és ily módon a pótszabadságra jogosultak körét. Annak megítélése, hogy egy közalkalmazott foglalkoztatása rendszerint kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben történik-e vagy sem, foglalkozás-egészségügyi szakkérdésnek tekinthető. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a munkáltató köteles az Mvt. 54. § (2) bekezdése értelmében minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, a veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az egészségügyi ellátás tekintetében a kockázatértékelést a munkáltató általában véve a tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni [Mvt. 54. § (3) bek. 5/1993. MüM rendelet 2. számú melléklet]. A munkáltatónak ennek alapján fel kell mérnie az egészségkárosító kockázatokat, s meg kell határoznia azokat a munkaköröket, amelyek betöltése a közalkalmazottakat a szóban forgó pótszabadságra jogosítja. Ha a közalkalmazott a munkáltató döntése értelmében nem jogosult a kettős egészségkárosító kockázat alapján járó pótszabadságra, […]