Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül

Kérdés:

Az egyik telephelyünktől a helyi közösségi közlekedés megállóhelyi távolsága 850 méter, azonban ennek a távolságnak több mint felén nincs közforgalmú járda kiépítve, az átmenő forgalmat lebonyolító úttesten lehet gyalog közlekedni, így a gyalogosforgalom biztonságosan nem bonyolítható le. A munkáltató érdeke az is, hogy a munkavállaló biztonságosan juthasson el munkavégzési helyére, amely – véleményünk szerint – ebben az esetben nem áll fenn. A nem biztonságos munkahelyre való eljutás miatt helyes-e az a gyakorlat, ha a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés?

Részlet a válaszából: […] ...távolságra található megállóhely, nem minősül a közösségi közlekedés hiányának. Ebben az esetben legfeljebb megnő a munkába járás időtartama a gyalogos közlekedés 10-15 perces időtartamával, amely miatt, ha a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén

Kérdés:

Munkavállalóink egy része – pl. informatikus, irányítástechnikai mérnök, művezető, üzemvezető – munkavégzési helye változó, ami azzal jár, hogy nem fix helyen kezdhetik a napi munkájukat, hanem más településen lévő telephelyen. Ezen telephelyek egy része települések külterületén, közösségi közlekedéssel nem ellátott területen található. Helyesen járunk el akkor, ha ebben az esetben a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján fizetünk költségtérítést munkavállalóinknak?

Részlet a válaszából: […] ...közlekedést [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek. b) pont]. Megjegyezzük továbbá, hogy bár a munkába járás és hazautazás időtartama alapvetően nem a munkaidő része [Mt. 86. § (3) bek. b) pont], ha azonban a munkahely a munkáltató döntése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.