Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén

Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság ügyvezetője az Mt. értelmében vezető állású munkavállalónak minősül [Mt. 208. § (1) bek.]. Ezen munkavállalókra a törvény speciális szabályokat állapít meg. Ezek közé tartozik az is, hogy a vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Ügyvezető munkaidejének mértéke

Kérdés: Egy társas vállalkozás tagjának (hétpontos orvosi szakvélemény alapján) 40%-os egészségkárosodása van. Ügyvezetői tevékenységét munkaviszonyban látja el, amire a társasági szerződésben is utalnak. Szükséges-e a 36 órát elérő foglalkoztatás, vagy lehet kevesebb is? A társaság jelenleg tevékenységet nem folytat.
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint a vezető tisztségviselő feladatait a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el [Gt. 22. § (2) bek.]. Arra nézve nincs megkötés, hogy a munkaviszony teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás legyen-e, tehát nincs akadálya, hogy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Ügyvezető jogviszonyának bejelentése

Kérdés: Ügyfeleimnek, akik kivétel nélkül mikrovállalkozások, évek óta azt tanácsolom, hogy a tulajdonos, aki a társaságnál személyesen közreműködik és egyben az ügyvezető is, legalább a szakképzett minimálbér után fizessen járulékot. A 12T1041-es nyomtatványon például (FEOR 1411) Számviteli és pénzügyi szervezet vezetője, illetve 1451-es, tagi jogviszony kóddal kerültek bejelentésre. Tudni szeretném, hogy jó gyakorlatot követünk-e? Ebben a formában elláthatja az ügyvezetői feladatot és végezheti a jövedelemszerző tevékenységet, vagy külön két jogviszonyra kell bejelenteni ugyanazt a személyt? Amennyiben változtatni kell, mikortól kell visszamenőlegesen elvégezni, hogy elkerüljük a bírságolást?
Részlet a válaszából: […] Ki kell emelni, hogy a felmerült kérdés nem munkajogi, hanem adójogi kérdésnek minősül, erre tekintettel ajánljuk szíves figyelmébe a Számviteli Levelek 272. számában megjelent 5574. számú kérdésre adott szakértői választ. Emellett a kérdéssel kapcsolatos fontos jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Közalkalmazott összeférhetetlensége

Kérdés: Lehetek-e egy kft. ügyvezető igazgatója, miközben közalkalmazotti jogviszonyom van?
Részlet a válaszából: […] Ez több tényezőtől függ, így például attól, hogy a kérdező mely közalkalmazotti ágazatban dolgozik, illetve hogy mi a munkaköre. Az ügyvezető igazgatói feladat ellátása munkavégzésre irányuló további jogviszonynak minősül. A Kjt. 41. §-a szerint ez akkor kizárt, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: Az Mt. alapján folytatjuk oktatási és szociális területen tevékenységünket. Oktatási intézményünkben kinevezéssel rendelkező intézményvezetőre vonatkozik-e összeférhetetlenségi szabály, ha a szociális intézménynél szintén intézményvezetői feladatokra kapott kinevezést? Elláthat-e két intézményvezetői feladatot egy fenntartó alá eső intézménynél?
Részlet a válaszából: […]  A vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok eltérőekmunkaviszony és közalkalmazotti jogviszony esetén. A kérdésből nem állapíthatómeg egyértelműen, hogy a két intézmény élére kinevezett vezető mely törvényhatálya alá tartozik. Amennyiben a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Cégvezető felszámolás előtti elmaradt munkabérének kifizetése

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?
Részlet a válaszából: […]  A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselőkrendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését [Gt. 32. § (1)bek.]. Minden esetben munkaviszonyban kell állnia az adott gazdaságitársasággal, és így az elmaradt munkabére a felszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Vezető helyettesének felelőssége

Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. alkalmazásában vezető állású munkavállaló amunkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető);tekintetükben a törvény rendelkezéseit a külön fejezetben foglalt eltérésekkelkell alkalmazni [188. § (1)–(2) bek.]. A vezető a vezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Részlet a válaszából: […]  98%-os különadó fizetésére köteles többek között az aköltségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásbólalapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnélfoglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ügyvezetői tisztség munkaviszony keretében

Kérdés: 63%-os tagja vagyok egy korlátolt felelősségű társaságnak, és egyben az ügyvezetői tisztséget is ellátom. A tulajdonostársaim szerint nem lehetek vezető tisztségviselő munkaviszony keretében, mert a törvény megtiltja, hogy a többségi tulajdonos munkaviszonyt létesítsen a céggel az ügyvezetői tisztségre. Valóban létezik ilyen jogszabályi tilalom?
Részlet a válaszából: […] A Gt. megalkotásakor valóban létezett olyan jogszabályirendelkezés, miszerint a vezető tisztségviselő vezetői megbízatásátmunkaviszony keretei között nem láthatja el. Ekkor ugyanis azon elvérvényesült, hogy a vezető tisztségviselői jogviszony sajátos társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkáltatói jogok gyakorlása az alapítvány szervezetében

Kérdés: Alapítványunknak van egy önálló jogi személy szervezete, mely több munkavállalót foglalkoztat. A kuratórium azt szeretné, hogy az önálló jogi személy munkavállalói felett az alapítvány egyik alkalmazottja gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jogszerű-e, ha az alapítvánnyal jogviszonyban álló alkalmazott gyakorol munkáltatói jogokat az alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetének munkavállalói felett abban az esetben, ha ő maga nem áll jogviszonyban ez utóbbi szervezettel? Amennyiben igen, akkor szabályozhatjuk a kérdést az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványok vonatkozásában – ellentétben a gazdaságitársaságokkal – nincs külön jogszabályi rendelkezés a munkáltatói jogokgyakorlása tekintetében. A Gt. alapján ugyanis a munkáltatói jogok gyakorlásáraáltalános szabályok szerint a társaság vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
1
5
6
7
8