Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...ha csak az említett bérelemek minősülnek jó erkölcsbe ütközőnek – ilyenkor a jogviszony felszámolásának nincs helye, és a részleges érvénytelenség szabályai szerint a törvényben (esetleg kollektív szerződésben) foglalt rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkaviszony megszüntetése "ügyvezetőváltás" alatt

Kérdés: A bejegyzés alatt lévő ügyvezető aláírhatja-e a munkaviszony megszüntetését? Semmisnek lehet-e tekinteni a felmondást akkor, ha az ügyvezetőt utóbb mégsem jegyzik be?
Részlet a válaszából: […] ...fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a képviseletre irányadó rendelkezések megtartásának elmaradása esetén ebben az esetben nem az érvénytelenség jogkövetkezményeit, hanem a munkaviszony jogellenes megszüntetésére irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezért ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Telephely vezetője jogosult-e a munkaviszony megszüntetésére?

Kérdés: Vállalkozásunknál a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető. Mivel a vállalkozás több telephelyen végez tevékenységet, a munkáltatói jogokat "meghatalmazás útján" a telephelyek vezetőire ruházta. Ebből következően a munkaszerződést a munkavállalókkal a telephely vezetője kötötte meg, noha abban továbbra is az szerepel, hogy a munkáltatói jogkört az ügyvezető gyakorolja. Nemrégiben az egyik munkavállalónk munkaviszonyát a telephely vezetője és a munkavállaló közös megegyezéssel szüntette meg. Megtámadhatja-e a munkavállaló a munkaviszony megszüntetését arra hivatkozva, hogy azt nem ügyvezető, hanem a telephely vezetője írta alá?
Részlet a válaszából: […] ...esetben nem kerülhet sor, amunkavállalónak legfeljebb csak arra lenne lehetősége, hogy munkaügyi perben amunkaviszony megszüntetésének érvénytelenségére hivatkozzon, azon oknál fogva,hogy a munkáltató részéről nem az arra jogosult személy írta alá a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Összeférhetetlenség – hatása a tanulmányi szerződésre

Kérdés: Megyei kórház vagyunk. Gazdasági ügyintézőnkkel korábban tanulmányi szerződést kötöttünk. Tudomásunkra jutott, hogy időközben felügyelőbizottsági tagságot vállalt egy magánrendelőnél. Összeférhetetlenség miatt érvénytelenség címén megszűntnek nyilvánítottuk a közalkalmazotti jogviszonyát. Mi szüntettük meg a jogviszonyt, kizárja-e ez a tanulmányi szerződésben a szerződésszegés következményeinek érvényesítését a volt közalkalmazottal szemben?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkavállaló (közalkalmazott)azt vállalja a munkáltatói támogatás fejében, hogy a munkáltatónál ajogviszonyát meghatározott ideig, legfeljebb 5 évig a végzettség megszerzésétkövetően fenntartja [Mt. 110. § (1) bek., 112. § (2) bek.]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkáltatói jogkör – a munkaviszony megszüntetésére jogosultak

Kérdés: Cégünknél a munkáltatói jog gyakorlása delegált formában működik. Bizonyos jognyilatkozatok – így például a rendes vagy a rendkívüli felmondás – megtételéhez két aláírás szükséges a munkavállaló munkaszerződésében rögzített személyek által. Kérdésem, hogy az egyik munkáltatói jogkört gyakorló személy aláírása nélkül érvényes-e a jognyilatkozat, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló külföldi távolléte miatt nem íratható alá?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállaló a körülményekből alappalkövetkeztethetett az eljáró személy jogosultságára, akkor e körülményorvosolhatja az érvénytelenség okát, vagyis a jognyilatkozat ezáltal érvényesséválhat. Ez a lehetőség azonban gyakorlatilag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.