Közvállalatok vezetőinek javadalmazása

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...vagy munkakörét, illetve - egyebek mellett a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] ...alá, hanem a Ptk. alkalmazandó. Ez alapján az ügyvezetőt megillető költségtérítésre a felek megállapodása irányadó, ez a fajta juttatás nem kötelező. Aköltségtérítés mértéke munkajogi szempontból nem korlátozott, ennek adójogi oldalról lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jutalmazás tulajdonosi letiltása

Kérdés: Cégünk külföldi tulajdonosai olyan döntést hoztak, hogy költségcsökkentési okokból minden leányvállalatnál megtiltják az idei évben a jutalmak kifizetését. Lehetséges-e, hogy ennek ellenére a munkáltató az éves bérmegtakarítás terhére valamely más jogcímen (pl. egy törvény szerint nem kötelező bérpótlékként, teljesítményprémiumként) fizessen juttatást a munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...nincs munkajogi akadálya annak, hogy a munkáltató a munkavállaló teljesítménye értékelése alapján teljesítsen kifizetést. Ezek a juttatások egyoldalú, egyszeri munkáltatói kötelezettségvállalással vagy a felek megállapodásával egyaránt lehetségesek (Mt. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Társas vállalkozó bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Cégünk ügyvezetője a feladatát megbízási jogviszonyban látja el. Évente egyszer részesül díjazásban, és nem tagja a cégnek, ugyanakkor máshol rendelkezik napi nyolcórás munkaviszonnyal. Ilyen esetben a bejelentést a megbízás kezdetekor vagy a kifizetéskor kell megtenni? Ha csak a kifizetéskor, akkor milyen időszakra vonatkozik a biztosítási jogviszonya, amennyiben a díjazást január 1. és december 31. közötti időszakra kapta? Más szabály vonatkozik-e rá abban az esetben, ha az ügyvezető tagja is a cégnek, de szintén van máshol napi nyolcórás munkaviszonya vagy tagi jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó minősül, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti [Art. 178. § 18. pont]. A megbízási jogviszony vonatkozásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén

Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.
Részlet a válaszából: […] ...mindkét citált jogszabály legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget enged esedékességkor munkabér, illetve bér jellegű juttatás jogcímén a vezetőnek megfizetni. A Csftv. ezt szűkíti tovább akként, hogy ez az összeg nem haladhatja meg a kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Cégvezető felszámolás előtti elmaradt munkabérének kifizetése

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény szerint mégsem tekintendő vezetőnek, akkor afelszámolás alatt álló munkáltatót terhelő munkabére és egyéb bér jellegűjuttatásai – ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést,valamint a kollektív szerződésben, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló a jutalmat esetünkben a munkaviszonymegszűnésével összefüggésben kapja, és a Gptv. nem említi kivételként azeffajta juttatást, így a jutalom összege is a különadó alapjába számítandó.Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagyfelügyelőbizottságának tagja -, a jogviszony megszűnésével összefüggésbenkapott juttatások 3 500 000 Ft-ot meghaladó része után 98 százalékos adófizetésére lesz köteles. A gondolatjelek közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] ...nemállapít meg.Általános szabályok szerint a felszámolás alatt lévőgazdasági társaságot terhelő munkabér és egyéb bér jellegű juttatásokfelszámolási költségnek minősülnek, tehát "a" kategóriás követelések [Cstv. 57.§ (1) bekezdés a) pont, 57. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] ...– a keresőképtelenség megállapíthatóságának hiányában – abban amunkaviszonyban sem lenne táppénzre jogosult, amelyikben a juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.