Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...távolabbi lakóhely ugyanis a hosszabb távolság miatt jelent magasabb összegű költségtérítést. A munkaszerződésben, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottakon felüli bérelemeket egyoldalú kötelezettségvállalásként nyújthatja [Mt. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Költségviselési megállapodás home office esetén

Kérdés: Mivel az Mt. 51. §-ának (2) bekezdését az eltérő megállapodásokkal foglalkozó 57. § nem tartalmazza, így jól értem-e, hogy a felek érvényesen állapodhatnak meg abban, hogy a home office keretében történő munkavégzés helyéről és az ennek során használt berendezésről, számítástechnikai jellegű szükségletekről (ide nem értve a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközöket) a munkavállalónak kell gondoskodnia, vállalva az ezzel kapcsolatos minden költséget (pl. internet-előfizetés díja)? Van-e még mindig éles határ a home office és a távmunka között? [A felek által kétoldalú megállapodásban megállapodott (részbeni) home office-ra gondolok elsősorban, tehát nem a munkáltató által szabályzattal előírt otthoni munkavégzésről.]
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkáltató köteles a munkavállalónak azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Munkaidőkeret alkalmazása és a veszélyhelyzet alatti bértámogatás

Kérdés: A bértámogatással kapcsolatos rendelet módosítását követően már nem kötelező lezárni a munkaidőkeretet, ha támogatást kérünk a munkavállalókkal. Hogyan kell ezt értelmezni? A támogatási időtartam alatt lehet a csökkentett munkaidőnél többet vagy épp kevesebbet dolgozni, azaz a munkaidőkeretbe órát felhalmozni, vagy a korábban felhalmozott órákat lehívni?
Részlet a válaszából: […] ...van hatással. A részmunkaidő kikötésétől azonban elválik a munkaidő-beosztása, mivel arról a munkáltató dönthet egyoldalúan a munkaviszonyra vonatkozó szabályok keretei között [Mt. 96. § (1) bek., 97. § (1) bek.]. Ennek során a munkaidőkeretben éppen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Visszatérő munkavállaló – a korábbi munkaviszony elismerése

Kérdés: Munkavállalóink egy részének a járványügyi veszélyhelyzet kezdetén felmondtunk. Most, hogy változik a helyzet, egyre több munkavállaló munkájára lenne szükségünk. Megtehetjük-e, hogy ha az egykori munkavállalónkat visszavesszük, a munkaszerződésében a korábban munkaviszonyban töltött éveit elismerjük? Nem volt olyan munkavállalónk, akinek a leépítéssel összefüggésben végkielégítést kellett volna fizetnünk, de ha visszatérnek hozzánk, a jogszerző idő elismerésével is szeretnénk jutalmazni a hűségüket.
Részlet a válaszából: […] ...(pl. felmondási idő) figyelembe fogják venni. A munkaszerződésben a felek ugyanis az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – általában eltérhetnek a munkavállaló javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Utasítás megtagadhatósága, ha ittas a vezető

Kérdés: A budaörsi központban foglalkoztatott három karbantartó munkavállalónk esetén a divízióvezető 2 napos kiküldetést rendelt el. A munkavállalóknak 2 napig a halásztelki telephelyen kellett volna dolgozni. Munkatársaink azonban nem vették fel a munkát Halásztelken, hanem a kiküldetés idején is Budaörsön jelentkeztek munkára. Állításuk szerint a divízióvezető láthatóan ittas volt az utasítás közlésekor, komolytalanul viselkedett, és azt hitték, csak tréfa a kiküldetés. A kiküldetési rendelvényeket a vezető csak másnap írta alá. Az utasításadás körülményeit pontosan nem ismerjük (vizsgálat van folyamatban), de a kiküldetés indokolt és szabályos lett volna. Az események után inkább csak elvi jelleggel kérdezem: megtagadhatja-e a munkavállaló az utasítást arra hivatkozva, hogy szerinte az "komolytalan", vagy megítélése szerint az utasítást adó vezető ittas volt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló a munkát a munkáltatóutasítása szerint köteles ellátni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni azutasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozószabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.