Szabadság megváltása iránti igény érvényesítése

Kérdés: Hét évig dolgoztam portásként. Szabadságot soha nem kaptam, mindig az volt a válasz, hogy majd elintézzük. Most februárban leszámoltam, megszűnt a munkaviszonyom; rákérdeztem a szabadságra, de azt a választ kaptam, hogy az nem lesz kifizetve. Ügyvéd már kétszer felszólította levélben a céget, de nem fizetnek, mindenféle kifogást találnak. Mi a teendőm, hogy megkapjam, ami jár nekem?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely 20 munkanap alap- és változó mértékű pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságot a munkáltató köteles kiadni, mégpedig általában az esedékessége évében [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Munkaközi szünet: az egybefüggő húsz perc kiadása

Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet törvényi szabályaitól a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni (Mt. 135. §, 43. §). A kérdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Keresetindítás munkáltatói szóbeli azonnali hatályú felmondás esetén

Kérdés: Négy éve dolgozom ugyanannál a munkáltatónál. A munkáltatóm egy hete szóban azonnali hatállyal felmondott nekem, indokolás nélkül. Jól gondolom, hogy ez nem volt jogszerű? Milyen lehetőségeim vannak, meddig lehet megtámadnom?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a felek kötelesek írásba foglalni [Mt. 22. § (3) bek.]. A kérdésben említett munkaviszony-megszüntetés nem csupán azért jogellenes, mert a munkáltatója azt nem indokolta meg, hanem azért is, mert nem foglalta írásba....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Föld alatt dolgozók pótszabadsága

Kérdés: Egy pincehelyiségben dolgozom, irodai munkát végzek. Szeretném megkérdezni, hogy ez föld alatti munkavégzésnek számít-e? Jár-e pótszabadság utána?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvény nem határozza meg pontosan, hogy hogyan kell értelmezni a pótszabadság jogosultsági feltételeit. Az azonban egyértelmű, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Várandós munkavállaló – nem kötelező a részmunkaidő

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy részmunkaidőben szeretne dolgozni, mivel gyermeket vár. A munkaköre egyáltalán nem megterhelő és a terhességét sem veszélyezteti. A munkavállaló szerint neki az eredeti szerződése szerinti bér jár, a csökkentett munkaideje mellett is. Nem találtunk erre való utalást a törvényben, jogos a munkavállaló kérése?
Részlet a válaszából: […] Valóban nincs ilyen szabály. Nincs akadálya, hogy a felek közös megegyezéssel részmunkaidőre módosítsák a munkaszerződést (Mt. 58. §). Úgy is meg lehet állapodni, hogy a részmunkaidő csak meghatározott ideig, például a gyermek születéséig áll fenn, utána a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Szabadságkiadás időpontja megváltoztatása munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönbe adóként munkavállalókat kölcsönzünk ki egy partnerünkhöz. A kölcsönzési szerződés alapján a kölcsönbe adó, azaz mi adjuk ki a szabadságokat. A kölcsönvevő most úgy döntött, hogy mégis kellenek neki a munkavállalók, és így azt akarja, hogy változtassuk meg a szabadságok kiadásának időpontját (ne adjuk ki a közölt időpontban), illetve néhány ember szabadságát szakítsuk is meg. Megtehető ez jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (1), (4) bek]. A munkáltató kivételesen fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Munkaszüneti nap és a heti munkaidő

Kérdés: Részmunkaidős (20 órás) eladóként, ha az ünnepnap hétköznapra esik, hány napot kell dolgoznom a héten? Általában napi 10 órás műszakok vannak.
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napra csak a törvényben meghatározott esetekben lehet munkaidőt beosztani (Mt. 102. §). A munkaszüneti nap azonban mindenképpen érinti az Ön beosztható munkaidejének mértékét, akár dolgozhat ezen a napon, akár nem. A kérdés szerinti esetben általában napi 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Vezető állású munkavállaló szülési szabadsága

Kérdés: Az egyik ügyvezető-helyettesünk a közeljövőben fog szülni. Van azonban egy folyamatban lévő projektje, aminek a sikeres befejezésén az éves jutaléka múlik, és annak határideje a szülés várható napját követő héten van. Már most jelezte, hogy a szülés után ő mindenképpen dolgozni fog otthonról, vagy akár be is jön, hogy ezt befejezze. Foglalkoztathatjuk őt ilyenkor egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni [Mt. 127. § (1) bek.]. A munkavállalót ilyenkor értelemszerűen tilos foglalkoztatni. Ez a szabály kógens, azaz attól a felek megállapodás útján akkor sem térhetnek el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes munkaideje egyenlőtlen munkaidő-beosztás hiányában az általános munkarend szerinti munkanapokra osztható be (azaz hétfőtől péntekig), minden napra egyenlő mértékben [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret alkalmazása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatással kapcsolatban hozott döntés (ideértve az egyes munkavállalói csoportok kialakítását is) a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése. Ezzel szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
1
36
37
38
174