1739 cikk rendezése:
221. cikk / 1739 Általános munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
Kérdés: Az Mt. 2019. január 1-jei hatálybalépésével módosult a heti pihenőnapok kiadásának rendje és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma. Ezek alapján akkor, ha a munkavállaló heti két pihenőnapja a vasárnap és a hétfő, akkor általános munkarendben dolgozik, vagy ez továbbra is egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül, és munkaidőkeretet kell elrendelni?
222. cikk / 1739 Éjszakai munka tilalmának feloldása – nem lehetséges munkaszerződésben
Kérdés: Nemrégiben tértem vissza a munkahelyemre, a gyermekem még nincs hároméves. A munkáltatóm a munkaszerződésemet úgy kívánja módosítani, hogy az tartalmazzon egy olyan rendelkezést, miszerint hozzájárulok, hogy éjszaka is munkavégzésre kötelezhet. Attól tartok, ha nem írom alá, retorziót alkalmaz. Mit tegyek?
223. cikk / 1739 Munkaszüneti napi munkavégzés – munkaidőkeret nélkül
Kérdés: Az Mt. 2019. január 1-jei hatálybalépésével módosult a munkaszüneti napokon történő munkavégzés feltétele. Jól értjük, hogy ettől az évtől nem kell munkaidőkeretet elrendelni akkor, ha a munkavállalót be szeretnénk osztani munkaszüneti napra dolgozni? Mi lesz ilyen esetben a fizetett ünneppel?
224. cikk / 1739 Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt
Kérdés: A munkavállalónkról kiderült, hogy egy ideje van egy másik állása is. Az ezt követő időszakban többször került keresőképtelen állományba, mi pedig kezdeményeztük a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. A közös megegyezésbe belement, de azt követően egy héttel levélben jelentkezett, és tévedésre hivatkozva megtámadta a közös megegyezést, mivel időközben kiderült, hogy várandós, és ha ezt tudta volna, akkor nem ment volna bele a közös megegyezésbe. Valóban sikeresen megtámadhatja a közös megegyezést?
225. cikk / 1739 Munkáltatói kárfelelősség "sorsszerű" megbetegedésért
Kérdés: Van munkáltatói kártérítési felelősség abban az esetben, ha a munkakörbe helyezéskor meglévő betegség odáig súlyosbodott, hogy a munkavállaló a munkakört nem tudja ellátni, és emiatt a munkáltató felmond?
226. cikk / 1739 Szabadság iránti igény elévülése
Kérdés: Cégünknél egy munkavállaló öt évre visszamenőlegesen nyilvántartott szabadsággal rendelkezik. Figyelemmel az Mt. általános szabályára, miszerint a munkaviszonyból származó igények elévülési ideje három év, a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése esetén hány évi szabadság pénzbeli megváltására jogosult?
227. cikk / 1739 Gyermek után járó pótszabadság és a családi adókedvezmény
Kérdés: Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?
228. cikk / 1739 Vezető szabadságának megváltása
Kérdés: Nem gazdálkodó szervezet választott tisztségviselő vezetője az Mt. alapján kötött munkaszerződést vezető állású munkavállalóként. A vezető a szabadságait vagy "kiírja", vagy nem, de az Mt. alapján neki járó szabadságnál ténylegesen jóval kevesebb munkanap szabadságot használ fel évről évre, így jelentős, több hónapot kitevő "elmaradt" szabadságot tartunk nyilván. A tisztség megszűnésekor jogosan tarthat-e igényt a vezető a több éve felhalmozott, ki nem vett/adott szabadságának megváltására?
229. cikk / 1739 Rendkívüli munkaidő éves mértéke munkaidőkeretben
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 176. számában a 3505. számon megjelent cikk témakörével kapcsolatosan a következőket kérdezném. Ha a 36 havi munkaidőkeretben a munkavállaló önként vállalt túlmunka alapján a keret első 24 hónapja után plusz 800 órával rendelkezne, akkor a keret utolsó 12 hónapjában ez a 800 óra plusz "lenullázható-e" úgy, hogy a munkáltató a beoszthatónál 800 órával kevesebb órát oszt be a munkavállalónak, és ezzel a technikával a keret zárásakor mentesülne a rendkívüli munkavégzés teljes megfizetése alól? Másképpen fogalmazva, a munkavállaló által "önként vállalt túlmunka", vagyis a 150 (100) óra lehet-e (elnevezésétől eltérően) a munkaidőkeret része akkor is, ha ez a 800 óra plusz a 24. hónap után az előzetes munkaidő-beosztási szabályokra előírt határidő (96 óra) maradéktalan betartásával keletkezett? Álláspontom szerint a munkavállaló azért vállalná el "önként" a 250 (300) óra feletti munkavégzést, hogy azért megkaphassa a keret zárásakor a már kifizetett 36 havi alapbérén felül a túlmunkáért járó 100% alapbért és az 50% pótlékot, mint kereten felüli bért, és nem azért, hogy a munkáltató a 36 hónap alatt még jobban tudjon "játszadozni" a munkavállaló munkaidő-beosztásával, és a keret zárásakor esetleg nulla forint pluszbért kapjon. Álláspontom szerint a 12., illetve a 24. hónap végén a 250 (300) óra felett "önként teljesített" többletóra már semmiképpen sem lehet a munkaidőkeret része. Ezért a munkavállaló jogosultságot szerez arra, hogy a 250 (300) óra feletti túlmunka ellenértéke ne a 36. hónap végén, hanem már a 12., illetve a 24. hónap végén "túlóraként" kifizetésre kerüljön számára. A munkáltató csak az évi 250 (300) órával tudna a munkaidőkeretben szabadon "játszani".
230. cikk / 1739 Munkaidőkeret alkalmazása egyetlen munkavállalónál
Kérdés: Egy adott munkáltatónál lehet-e egyetlen személyt munkaidőkeretben foglalkoztatni? Változtat-e a helyzeten, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy ha behívásos munkaviszonyban áll?
