Külön élő szülő pótszabadsága

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók gyermekek után járó pótszabadságát a Kttv. 102. §-a szabályozza. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és a szülő fogalmát. Önkormányzati hivatalunknál foglalkoztatott köztisztviselő – külön élő szülőként – a gyermekeit felváltva neveli a gyermekek édesapjával. Elmondása szerint kéthetente hétvégén és a nyár felében nála vannak a gyermekek. Megilleti-e őt a gyermekek után járó pótszabadság? Amennyiben igen, a munkáltató milyen igazolások/nyilatkozatok bemutatására kötelezheti?
Részlet a válaszából: […] ...esetben azonban a köztisztviselő csak az idő kisebb részében van a gyermekeivel, és nem szülőpárjával azonos időtartamban, így a pótszabadságra való jogosultsága nem áll fenn. A pótszabadságra jogosultságot egyébként a köztisztviselőnek kell hitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Szabadságkiadás a tárgyévet követően

Kérdés: Mit tud tenni a munkáltató azokkal a – nem életkor után járó – szabadságokkal, amelyeket év közben nem adott ki a munkavállalónak? Hány éven keresztül lehet ezt továbbgörgetni vagy halmozni?
Részlet a válaszából: […] ...ami ezt lehetővé teszi.Végül, a kérdésben is említettek szerint, a felek megállapodhatnak, hogy az adott évben a munkáltató az életkori pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki [Mt. 123. § (6) bek.].További lehetőségek a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Távolléti díj bérpótlékrészének meghatározása a műszakpótlék tekintetében

Kérdés: Apák pótszabadsága esetén hogyan kell számítani a távolléti díj emelő tételét, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a 992 beosztás szerinti munkaórájából 856 órát dolgozott összesen ténylegesen, és ez alatt 260 286 Ft műszakpótlékot kapott?
Részlet a válaszából: […] ...(e pótlék vonatkozásában) 260 286 Ft / 856 = 304,07 Ft lesz. A távolléti díjat ezzel a módszerrel kell számítani az apák pótszabadsága [Mt. 118. § (4) bek.] esetén is [Mt. 146. § (3) bek. a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései közül melyek nem alkalmazhatók. Ennek alapján a közalkalmazottaknak az Mt. szerinti pótszabadságok közül jár a gyermek utáni, a fiatal munkavállalót, az egészségkárosodást szenvedett vagy fogyatékossági támogatásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzettségét stb.A szabadság új szabályai szintén 2013-tól hatályosak. A szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a korábbi szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekedett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Fogyatékos gyermek fogalma

Kérdés: Az új Mt. 118. §-a alapján a szülő fogyatékos gyermekére való tekintettel 2 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály azonban nem mondja meg, hogy ki minősül fogyatékos gyermeknek. Ennek meg vannak határozva a kritériumai?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a pótszabadság mértéke fogyatékos gyerme­kenként két munkanappal nő [új Mt. 118. § (2) bek.]. A jogszabály alapján nem csupán a vér szerinti gyermek, hanem a családok támogatására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Gyermek utáni pótszabadság

Kérdés: 2012. januárban hatályos szabályok szerint mindkét szülőt megillette a gyermekek után járó pótszabadság, 2012. július 1. után már csak azoknak a szülőknek jár, akik a gyermeket saját háztartásukban nevelik. Hogyan kell eljárni az elvált szülők esetében, akiknek nincs a gyermek a háztartásában, és akik január 1-jén megkapták a pótszabadságot a gyermek után? Július 1. után újból meg kell állapítani részükre időarányosan a pótszabadságot, és amennyiben igénybe vették, vissza kell azt vonni? Mennyi szabadság jár 2012. január 1. és június 30. között annak a szülőnek, aki házasságban él, három gyereket nevel saját háztartásában, de abból csak egy gyermek a vér szerinti gyermeke? Mennyi szabadság jár ugyanennek a szülőnek 2012. július 1. és december 31. közötti időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől a szülői pótszabadság valóban úgyváltozott, hogy mindkét szülőt megilleti a pótszabadság, tekintet nélkül arra,hogy a gyermek nevelésével kapcsolatos feladatokat hogyan osztják meg egymásközött. A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: Az új Mt. 118. §-a szerint a gyerekek után járó pótszabadság szabályaiból kimaradt, hogy csak a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a 2012-től mindkét szülő ugyanazon gyermeke után igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot? Jár-e a gyermek után járó szabadság annak a szülőnek, aki elvált, és nem él egy háztartásban a gyermekkel? A gyermek után járó szabadság kivételére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendes szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szülői pótszabadságra vonatkozó szabályait 2012.január 1-jei hatállyal módosította a 2011. évi CXCI. törvény. A szülőipótszabadság 2011-ig még valóban csak a gyermek nevelésében nagyobb résztvállaló szülőnek járt. A szülőknek kellett nyilatkozni arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: 2012. január 1-jétől módosult az Mt. 132. §-ának (2) bekezdése, amely a gyermek után járó pótszabadságról rendelkezik. Jól értelmezzük, hogy a jogszabály szerint valamennyi 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalót alanyi jogon megilleti ez a pótszabadság? Feltétele-e a jogosultságnak, hogy a gyermeket a szülő saját háztartásában nevelje, vagy az elvált és gyermekétől külön élő – szélsőséges esetben gyermektartást nem fizető – szülőnek is jár? Különbség van-e a vér szerinti és a nevelőszülők megítélésében? Amennyiben alanyi jogon jár a pótszabadság, akkor milyen tartalommal célszerű nyilatkoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb– egy gyermeke után 2,– két gyermeke után 4,– kettőnél több gyermeke után összesen 7munkanap pótszabadság jár.A pótszabadság szempontjából a gyermeket először aszületésének évében, utoljára pedig abban az évben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Gyermek utáni pótszabadság – a nevelésben nagyobb szerepet vállaló szülő

Kérdés: Az Mt.-ben nevesített egyik pótszabadság a 16 éven aluli gyermeket nevelő szülőnek jár. A törvény úgy fogalmaz, hogy arra – a szülők döntése alapján – a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállaló vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő jogosult [Mt. 132. § (2) bek.]. Kérdésem, hogy jogosult-e pótszabadságra a munkavállaló, ha a szülőpárja a GYES vagy GYED ellátás mellett fizetés nélküli szabadságon van, és gyermeküket otthonában gondozza? Jól gondolom, hogy ilyen esetben automatikusan az utóbbi szülő minősül a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállalónak, így a másiknak nem kell szülői pótszabadságot biztosítanom?
Részlet a válaszából: […] ...Ön által idézett törvényi szabály valóban a gyermeknevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőnek biztosítja a pótszabadságot. ALegfelsőbb Bíróság egy idén közzétett döntése (BH 2011/23.) alapján azonban agyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
1
2