Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatás tipikusan olyan díjazás, amelyet a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva határoz meg. Ezen döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Egyenlőtlen munkafeltételek

Kérdés: Egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozom, a sok azonos munkakört betöltő munkavállaló egyikeként, ahol nem egyenlőek a munkafeltételek. Egyeseknek a munkáltató biztosít céges mobilt, korlátlan internetet, legújabb notebookot, másoknak nem, vagy csak régi, lassú munkaeszközöket, korlátozott internetelérést ugyanarra a munkára. Tulajdonképpen mindez attól függ, melyik munkatársnak milyen személyes kapcsolata van a főnökkel, hogy továbbítja-e az igénylőlapot. Rendben van ez így, van-e jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-a sorolja fel a munkáltató munkaviszonyból származó – bérfizetésen túli – egyéb kötelezettségeit. A munkáltató többek között köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Tájékoztatás külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Van-e valamilyen teendő, ha egy munkavállalónk külföldi kiküldetésben több mint tizenöt napot dolgozik Németországban az anyacégünknél? Szükséges-e valamilyen további írásbeli tájékoztatás, szerződésmódosítás részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 53. §-a alapján évente 44 munkanap erejéig a munkáltató egyoldalú utasítással is kötelezheti a munkavállalót más munkahelyen történő munkavégzésre, mint amire szerződött. Ez egyaránt lehet belföldön és külföldön. Ezért a jelen esetben külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Cafeteriára való jogosultság kizárása a próbaidő alatt

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezése, mely szerint cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, a próbaidő vonatkozásában azon rendelkezés igen, amely szerint a próbaidő időtartamára cafeteria nem jár, azonban a "sikeres" próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja azt?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatásokat az Szja-tv. béren kívüli juttatásnak tekinti (Szja-tv. 71. §). Munkajogi szempontból azonban e juttatások célja is a munka díjazása, ezért munkabérnek minősülnek. Kifejezetten kimondja a törvény, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaszövetkezet munkáltató és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, mint munkavállaló között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyban a diák nem a szolgáltatás fogadójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Jutalom városi kitüntetettnek

Kérdés: Egyik munkavállalónk a közéleti tevékenységének elismeréseként a városi önkormányzattól kitüntetést kapott. A kitüntetéssel anyagi juttatás nem jár. A munkáltató azonban szeretné anyagiakkal is elismerni a munkavállalót a kitüntetésére tekintettel. Adható-e jutalom a munkavállalónak, ha egyébként a kitüntetés nincs összefüggésben a munkájával?
Részlet a válaszából: […] A jutalomra nincsenek külön szabályok az Mt.-ben, funkciója alapján azonban a gyakorlat munkabérnek tekinti, hiszen a munkavállaló azt a munkaviszonyra tekintettel, a teljesítése alapján kapja a munkáltatótól. A jutalomra tehát alkalmazni kell a munkabérre vonatkozó munkajogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Cafeteria keretében biztosított juttatás – nem szánít be az alapbérbe

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, vagyis a végzett munkában és annak ellenértékében. A munkabér tehát a munkavégzés ellenértéke, mely megállapítható időbér vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Munkavállalói teljesítmény és a cafeteria keretösszege

Kérdés: Szabályozhatja-e a munkáltató belső szabályzatában úgy a munkavállalók által igénybe vehető cafeteriaelemeket, hogy azok a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalók, akik legalább az esetek felében meghaladják a rájuk vonatkozó teljesítménykövetelmény alapján a 100%-ot, magasabb éves keretösszeg erejéig válogathatnak a munkáltató által felkínált cafeteriaelemekből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. XII. fejezete szerint a munkabér a munkavégzés ellenértéke. Az Mt. nem szabályozza a cafeteriát, a 16. § azonban lehetővé teszi, hogy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján biztosítson a munkavállalóknak a munka díjazásán kívüli juttatásokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Részmunkaidő-kikötési kötelezettség közalkalmazotti kérelemre – új lehetőség nagycsaládosoknak

Kérdés: Iskolánkban jelenleg több pedagógus kolléganő van GYED-en. Az érintett kollégák közül kettőnek már három gyermeke született. Tudomásunk szerint rájuk új jogszabályi rendelkezések vonatkoznak 2015. január 1-jétől arra az esetre, ha visszajönnek dolgozni. Pontosan hogyan kell eljárnunk, visszatérésük esetén mennyiben vagyunk kötelesek módosítani a kinevezésüket?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazottak kinevezésmódosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések 2015. január 1-jétől egy új szabállyal egészültek ki a három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazottak esetén (Módtv. 184. §). A változás: míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.