Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] ...alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos megkülönböztetés [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Hogy ez fennáll-e, csak az eset egyedi, munkáltató által feltárt körülményei alapján lehetséges eldönteni (így például elképzelhető, hogy az egyéb juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] ...ha az egyébként egyenlő értékű munkát végző munkavállalók közül az kap kevesebb prémiumot, aki keresőképtelen, vagy GYES, GYED miatt távol van, akkor az az egyenlő bánásmód követelményét sértő megoldás. Amennyiben azonban a munkavállalók nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Részmunkaidő-kikötési kötelezettség közalkalmazotti kérelemre – új lehetőség nagycsaládosoknak

Kérdés: Iskolánkban jelenleg több pedagógus kolléganő van GYED-en. Az érintett kollégák közül kettőnek már három gyermeke született. Tudomásunk szerint rájuk új jogszabályi rendelkezések vonatkoznak 2015. január 1-jétől arra az esetre, ha visszajönnek dolgozni. Pontosan hogyan kell eljárnunk, visszatérésük esetén mennyiben vagyunk kötelesek módosítani a kinevezésüket?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazottak kinevezésmódosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések 2015. január 1-jétől egy új szabállyal egészültek ki a három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazottak esetén (Módtv. 184. §). A változás: míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXXVI. törvényteremtette meg. E körben fontos rámutatni arra is, hogy a részmunkaidősfoglalkoztatás lehetősége nem korlátozódik egyedül a kismamára, hiszen azt az aszülő kérheti, aki a gyermek otthoni gondozása miatti fizetés nélküliszabadságot vette igénybe.A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Átlagjövedelem vagy átlagkereset?

Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...– mivel az irányadó időszakra vonatkozóan nem mond semmi továbbit – nem azátlagkeresetnél használatos négy teljes naptári negyedévet, hanem a határozottidejű jogviszony teljes időtartama alatt kifizetett összegeket kellidőarányosan alapul venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.