Korábbi foglalkoztatási jogviszonyok igazolása

Kérdés:

Ha felveszünk egy munkavállalót, és a közalkalmazotti besoroláshoz szükségünk van arra, hogy tudjuk az előző jogviszonyait, milyen dokumentumok fogadhatók el ezeknek az igazolására? Ha nem tudja igazolni a jogviszonyait, akkor mi a teendő ebben az esetben? Mi alapján tudom figyelembe venni a jogviszonyait?

Részlet a válaszából: […] ...kell létesíteni, megszüntetésükről szintén írásbeli okiratnak kell szólnia (pl. munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, lemondás, felmentés, közös megegyezés, fegyelmi határozat stb.). Ezt általában mindkét fél aláírja, vagy az egyoldalúan nyilatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Felmentési idő kezdete

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal foglalkoztatásában álló köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését kérte 2022. november 12. napjával nyugellátásra szerzett jogosultsága miatt. A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 22. §-ának (4) bekezdése szerint a hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. A Kttv. 22. §-ához fűzött kommentár szerint azonban a jog ismer egyéb időtartamokat is, amelyek nem minősülnek határidőnek (pl. a felmentési idő). A Kttv. 22. §-ának (9) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Kérdésünk, hogy mi a számítás módja? Mi lesz a két hónapos felmentési idő kezdő dátuma?
Részlet a válaszából: […] ...felmentési idő valóban nem határidő, ugyanis a célja nem az, hogy annak tartama alatt a felek valamely jognyilatkozatot tegyenek meg, vagy egyéb magatartást tanúsítsanak. A felmentési idő olyan határidőnek nem minősülő időtartam, amelynek célja, hogy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége is nyitva áll). A munkáltató ugyancsak az általános szabályok szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyt: például felmentést csak a Kjt. szerinti indokkal közölhet, a munkáltató személyében bekövetkező változás azonban önmagában semmiképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Változik a munkáltató személye

Kérdés: Az önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatának házi segítségnyújtás feladatait 2022. január 1-jétől a kistérségi társulás látja el, erről a képviselő-testület határozatot fog hozni. Ezzel egy időben az önkormányzat közalkalmazott gondozói áthelyezéssel kerülnek a kistérségi társuláshoz közalkalmazotti jogviszonyba. A szociális ebéd kiszállítási feladatát továbbra is az önkormányzat látja el, ezt a feladatot ellátó gondozók az önkormányzat alkalmazásában maradnak. Az áthelyezendő közalkalmazottak nem biztos, hogy elfogadják az áthelyezést. Ebben az esetben jár nekik végkielégítés? Úgy gondoljuk, először az önkormányzat – hivatkozva a képviselő-testületi határozatra – tájékoztatja a gondozókat az áthelyezésről, illetve kéri, hogy nyilatkozzanak, hozzájárulnak-e az áthelyezéshez. Amennyiben igen, akkor a háromoldalú megállapodással az áthelyezés megtörténik. Amennyiben nem járulnak hozzá, kell alkalmazni a munkakör-felajánlási rendszert? Felajánlható, betöltetlen, a végzettségüknek megfelelő álláshely nincs. Jár-e a közalkalmazottaknak ebben az esetben felmentés (felmentési idővel) és végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a közalkalmazott dönthet úgy, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, és ilyenkor az általános szabályoktól eltérően felmentési idő és a végkielégítés is megilletheti. A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Eljárás a munkavállaló nem megfelelő azonnali hatályú felmondása esetén

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondást közöl a munkáltatóval írásban (már nem próbaidős), azonban az indokolást nem tartalmaz, vagy ha tartalmaz is, az nem felel meg az Mt. 78. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak (pl. munkatársakkal való konfliktus az indok), akkor milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a munkaviszony-megszüntetés jogcímének tisztázása érdekében, ha a bírósági eljárást szeretné elkerülni? Tekintheti-e ezt ettől függetlenül egy azonnali hatályú felmondásnak azzal, hogy az Mt. 78. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyja? Vagy elutasítja az azonnali hatályú felmondást, és a munkavállaló általi jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek veszi? Van-e lehetőség ez utóbbi megoldásra akkor is, ha a munkáltató nem kívánja megfizettetni a 84. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...azonnali hatályú felmondása megfelel ennek a kritériumnak, akkor a munkáltatótól követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmentési időre eső távolléti díját és a végkielégítését is [Mt. 78. § (3) bek.]. Ha azonban az indokolás nem felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkaviszony azonnali hatályú felmondásának következményei

Kérdés: Egy kolléga 2020. február 1-jén kezdett nálunk dolgozni, munkaszerződését határozott időre kötöttük, 2021. március 31. volt a szerződés vége. 2020. október 12-én beadta az azonnali hatályú felmondását, részletes indoklással a nem megfelelő munkakörülmények miatt. 2020. október 19-én társaságunk kiértesítette, hogy nem fogadja el az azonnali hatályú felmondást, mivel a felsorolt indokokat nem tartjuk elfogadhatónak, megalapozottnak. Felszólítottuk, hogy vegye fel a munkát. 2020. október 26-án a kolléga személyesen megjelent a központi irodában a kilépőpapírjainak átvételére, és tagadta, hogy megkapta volna társaságunk értesítését, így személyesen is átvetettük vele válaszlevelünket, és jeleztük, hogy vegye fel a munkát. Ő ezt megtagadta, munkavégzésre nem jelent meg. Tekinthető-e a dolgozó részéről történő jogellenes felmondásnak, hogy a felszólítás ellenére nem veszi fel a munkát? Meddig kell várni, hogy megjelenjen a munkahelyén? Kell-e ismételt felszólítást tennünk, hogy vegye fel a munkát, illetve felszólítani, hogy igazolja 2020. október 12-étől kezdve a hiányzása okát? Miként tudjuk elszámolni a 2020. október 12. óta eltelt időszakot, különösen a 12-én beadott azonnali hatályú felmondása és az értesítés kézhezvétele közötti időszak tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondás ilyen vitatása azért fontos ugyanakkor, mert ebben az esetben a megszüntetés jogszerűségének bizonyítása, valamint a felmentési időre járó távolléti díj és a végkielégítés (jelen kérdésben utóbbi nem releváns) megfizetése [Mt. 78. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdések

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...csak abban az esetben alkalmazandó, ha a köztisztviselő korábbi jogviszonya olyan jogcímen szűnt meg/került megszüntetésre (pl. felmentéssel átszervezése miatt), amely alapján végkielégítésben részesült. Ha viszont a köztisztviselő nem szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Felmentési idő fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást – különösen felmentési időre járó távolléti díjat – fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Bizalomvesztésre alapított felmentés vagy hivatalvesztés

Kérdés: Egyik – válófélben lévő – kolléganőnk sorozatosan késett, a munkahelyén iktatással kapcsolatos munkaköri feladatait bizonyíthatóan egyáltalán nem látta el, amikor vezetője erre figyelmeztette, minősíthetetlen hangnemben válaszolt neki, munkaidejét a büfében és kollégáinak a magánéleti problémáit mesélve töltötte el, ami kollégáiban ellenérzést keltett, és munkavégzésüket is akadályozta. A munkáltató – a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzat – bizalomvesztésre hivatkozással kívánja megszüntetni a jogviszonyát, lévén, hogy megsértette a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdésében szereplő kötelezettségeit, nevezetesen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, továbbá a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Megtehetjük-e biztonsággal ezt a lépést munkáltatói részről?
Részlet a válaszából: […] ...általában olyan magatartást, hogy ez más munkáját ne zavarja.Az irányadó bírói gyakorlat szerint a "vezetője bizalmát elvesztette" okra felmentés nem alapítható, ha a munkáltató fegyelmi eljárás megindítására alapot adó – a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.
1
2
3
4