18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága
Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
2. cikk / 18 Szabadság megváltása a munkaviszony végén
Kérdés: 2018-tól fennálló munkaviszonya a nyugdíjas munkavállalónak 2023. 11. 17. napjával közös megegyezéssel megszűnik. A megállapodásba a munkáltató beleírta, hogy a 2023. évi ki nem adott szabadságot kifizeti. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást mindkét fél aláírta. Köteles a munkáltató az előző évről áthúzódó szabadságot kifizetni a munkavállalónak, vagy a megállapodásban aláírtak szerint járhat el a szabadság megváltásával?
3. cikk / 18 Apák felmondási védelme
Kérdés:
Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?
4. cikk / 18 Szülői szabadság kiadásának munkáltató általi elhalasztása
Kérdés: A szülői szabadság elhalasztása miatt előállhat-e az a helyzet, hogy a munkavállaló gyermeke elmúlik hároméves, és emiatt a szülői szabadság ténylegesen nem kerül kiadásra? Ha a munkavállaló a szülői szabadság igénybevételét megkezdi ugyan, de a gyermek a szülői szabadság tartama alatt eléri a hároméves kort, és emiatt nem tudja teljes egészében azt igénybe venni, akkor a fennmaradó részt ki kell adni az Mt. 123. §-ának (3) bekezdése alapján, vagy ez elvész?
5. cikk / 18 Szülői szabadság – munkavállalói kérelem és munkaadói válasz
Kérdés:
A szülői szabadságot kérheti-e a munkavállaló olyan módon kiadni, hogy ezek a szabadságnapok minden esetben péntekre essenek? Ha ez a munkáltatónak nem megfelelő, meghatározhatja-e a munkavállaló számára előre azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a szabadságot nem fogja elhalasztani?
6. cikk / 18 Szülői szabadságra járó díjazás – a csökkentő tételek
Kérdés: A szülői szabadságra járó távolléti díj csökkentésénél a bruttó távolléti díjat kell csökkenteni a nettó (szja és/vagy 10% nyugdíjjárulékkal csökkentett) ellátás összegével, vagy más számítási módszer jogszerű?
7. cikk / 18 Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: Van egy dolgozónk, akinél ott lakik a párja és annak kiskorú (12 éves) gyermeke kb. egy éve. Jár-e a dolgozónak pótszabadság a gyermek után? Ha igen, mikortól?
8. cikk / 18 Fizetés nélküli szabadság a szülői szabadság után és végkielégítés
Kérdés: Egyik munkatársunk gyermekgondozási szabadsága a gyermek háromévessé válásával, augusztus 3-án lejár. Jelezte, hogy e naptól kéri az időközben felhalmozódott szabadságai kiadását. Szeptember 6-án kellene jönnie először dolgozni, de további két hétre szeretne még otthon maradni, mert ekkorra esik az óvodai beszoktatás. Köteles vagyunk ezt neki engedélyezni? Ha felmondásra kerülne a sor, jár-e neki végkielégítés, ha a szülése előtt csak hét hónapot dolgozott nálunk?
9. cikk / 18 Szülői pótszabadság igénylése
Kérdés: Ha a munkavállaló szülői pótszabadságra tart igényt, azt minden évben igényelnie kell? Vagy elegendő egyszer megtennie, és utána a gyermek 16. életévéig minden évben automatikusan meg kell adni?
10. cikk / 18 Pótszabadságok és az időarányosítás
Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?