Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – nem számít be a közfoglalkoztatás

Kérdés: A közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő figyelembe vehető-e kvázi "munkaviszonyként" a közalkalmazottak fizetési fokozatba sorolásánál és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál, ha a közfoglalkoztatási jogviszony létesítésére önkormányzatnál, önkormányzati intézménynél vagy a Kttv. hatálya alá tartozó hivatalban kerül sor? Egyes vélemények szerint ez nem munkaviszony, amelyre leginkább a Tbj-tv. biztosítotti kört megállapító 5. §-a szabályából lehet következtetni, mely szerint biztosított: a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy. Azaz a Tbj-tv. külön kategóriaként jelöli meg a munkaviszonyt és a közfoglalkoztatási jogviszonyt. A Kjt. 87/A. §-a pedig nem nevesíti a beszámítható jogviszonytípusok között a közfoglalkoztatást, így – a társadalombiztosítási szabályokból kiindulva – az a munkaviszonytól eltérő önálló foglalkoztatási forma, és nem lehet figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatási jogviszony egyértelműen nem munkaviszony, hanem önálló munkavégzésre irányuló jogviszony, ez pedig magából a Kftv.-ből következik. A Kftv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Pedagógus besorolásnál figyelembe vehető jogszerző idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] A közoktatási intézményeknek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) történt, 2013. január 1-jei átkerülése nem változtatott azon, hogy az érintettek közalkalmazotti jogviszonyban állnak, a besorolás szempontjából figyelembe veendő idők is ugyanazok maradtak, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Prémiuméves köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Egy köztisztviselő hölgy 2010-ben – még a Ktv. hatálya alatt – belépett a prémiumévek programba. A jogviszonya idén november 1-jén szűnne meg, mivel ekkor érné el a 40 éves szolgálati időt (ami a nők speciális korábbi nyugdíjba vonulásához szükséges). Most utóbb kérte a 40 éves jubileumi jutalma előrehozott kifizetését. Álláspontunk szerint ez nem illeti meg, mivel azt a Ktv. 49/E. §-ának (7) bekezdése kizárta. Ő perrel fenyegetőzik. Mi az ügyben a szerkesztőség álláspontja?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 3. §-a (1) bekezdésének ca) pontja szerint az léphetett be a prémiumévek programba, akinek további foglalkoztatására a Ktv. 17. §-ának (1) bekezdése szerinti felmentési okok (pl. létszámcsökkentés, átszervezés, feladatköre megszűnése) valamelyike miatt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Nyugdíjas munkavállaló fogalma

Kérdés: Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja rögzíti a nyugdíjas munkavállaló fogalmát, és alapvetően két feltételét határozza meg: egyrészt, hogy a munkavállaló töltse be az öregségi nyugdíjkorhatárt, másrészt, hogy rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Kérdésem, hogy milyen jogszerű módon tud a munkáltató a munkavállalója kapcsán a második feltétel meglétéről tájékozódni és hitelt érdemlően adatot szerezni annak érdekében, hogy esetleges munkáltatói intézkedése, például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén az indokolás mellőzése megalapozott legyen?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja összegzi, hogy milyen feltételekkel tekinthető valaki nyugdíjas munkavállalónak. Ennek egyik esete, amikor valaki az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek megfelel, vagyis az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Felmondási idő számítása egymást követően létesített munkaviszonyok esetén

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akinek az előző velünk létesített munkaviszonya tizenöt évig tartott. Tudomásunk szerint ezen munkaviszony megszűnését követően egy napot ki kell hagynia, ha nyugdíjat szeretne igényelni. Ezt követően öregségi nyugdíjasként, szintén munkaviszonyban szeretnénk tovább foglalkoztatni. Ilyenkor az újabb nálunk létesített munkaviszonyában a felmondási idő megállapítását melyik dátumtól számítjuk? Ezzel megszakad a folyamatos munkaviszonyban töltött ideje?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Biztosításban töltött idő számítása a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjához

Kérdés: 1955-ben született nő az általános szabályok alapján számított 40 év szolgálati idővel rendelkezik. A 40 évből 3 év nappali tagozaton végzett főiskola, a többi munkaviszony. Ugyanakkor jelenleg nincs munkaviszonya, 3 éve őstermelői tevékenységet folytat. A tárgyévet megelőző évben őstermelői bevétele 800 000 Ft. A bevétel 20%-ának 4%-át egészségbiztosítási járulékként, 10%-át nyugdíjjárulékként befizeti. A 37 év munkaviszonyban töltött jogosultsági idő és a 3 év őstermelői tevékenység után jogosult lesz-e a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára? A 40 éves jogosultsági időbe teljes mértékben beszámít-e az őstermelői jogviszony?
Részlet a válaszából: […] A nők 40 éves szolgálati idővel, életkori feltételnek való megfelelés nélküli speciális nyugdíjjogosultságára a beszámítható idők tekintetében is speciális szabályokat állapít meg a Tny. 18. §-ának (2b) bekezdése. E szerint egyfelől a keresőtevékenységgel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Bérelszámolás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Vagyonőri tevékenységet végző, szakképzett munkavállaló négyhavi munkaidőkeretben, 24 óra szolgálat (készenléti jellegű munkavégzés) és 48 óra pihenőidős munkarendben van foglalkoztatva, havi 10-11 szolgálati napon, összes havi munkaideje 240-264 óra. Hogyan kell elszámolni a havi munkabérét (118 000 Ft/hó), milyen pótlékok illetik meg: éjszakai, vasárnapi, és az éves fizetett szabadságát hány óra/nap mértékben kell elszámolni? Ha a napi szolgálati ideje alatt a 8 óra pihenőidőt is munkával tölti, rendkívüli esetben, mi a rendkívüli munkaidő elszámolási alapja: a 656 Ft/óra, vagy az alapbére osztva a havi tervezett szolgálati idővel és annak 50 vagy 100%-os pótléka?
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló részére az általános szabályok szerint kell elszámolni a műszakpótlékot (Mt. 141. §) – a kérdés szerinti esetben a törvény alapján feltehetően nem jár műszakpótlék, a törvényi feltételek [Mt. 141. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk kifogásolja, hogy a 2012. március 1-jétől a jubileumi jutalomra jogosító idejébe nem számítjuk be azt az időszakot, amikor munkaviszonyban dolgozott a helyi víz- és csatornamű-vállalatnál, ahonnan áthelyezéssel került 1991-ben a polgármesteri hivatalba. Dolgozónk a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontját úgy értelmezi, hogy az áthelyezés miatt a fenti vállalatnál munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el, tehát azt is be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Véleményünk szerint az áthelyezésnek a végkielégítés mértékének megállapításakor [Kttv. 69. § (5) bekezdés b) pontja] van jelentősége, akkor kell az áthelyezés előtti időszakot is végkielégítésre jogosító időként figyelembe venni. Továbbá a Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó 150. §-ának (3) bekezdése taxatíve felsorolja, azaz konkrétan meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek beszámítanak a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Helyes-e az álláspontunk?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 150. §-a alapján – amelyet a Kttv. 226. §-a a köztisztviselőkre is alkalmazni rendel – a kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A Kttv. 150. § (3) bekezdése határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Végrehajtás alá vonható kifizetések

Kérdés: A Magyar Honvédségnél dolgozom. Levonható-e gyermektartásdíj a "szerződéshosszabbítás" címén részemre járó kifizetésből, ha a bírósági végzés szerint "a tartásdíj a mindenkori rendszeres nettó jövedelem 20%-a, illetve a mindenkori jövedelem 20%-a"?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetve ha a szolgálati viszony ez előtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján a Hjt.-ben meghatározott kivétellel leszerelési segélyre jogosult [Hjt. 68. § (1) bek.]. Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Emelt összegű végkielégítés – a negyvenéves szolgálati idő leteltét megelőző öt év

Kérdés: A Kttv. 69. §-a (2) bekezdésének g) pontja kimondja, hogy a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Kérdésem arra irányul, hogy a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában meghatározottakat, vagyis azt a rendelkezést, miszerint az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, alkalmazni kell-e az emelt összegű végkielégítés szempontjából. Tehát az a nő, aki legalább 35 év jogosultsági idővel rendelkezik, jogosult-e a plusz négyhavi végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. kimondja, hogy a kormánytisztviselőt a törvényben meghatározott kivétellel végkielégítés illeti meg, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg [Kttv. 69. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.
1
13
14
15
21