Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont] – idetartozik az egészségügyi alkalmatlanság esete is, ami nem kötelező felmentési ok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Nyugdíjazás és a pálya folytatása

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] A Tny. értelmében az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2a) bek.]. A hatályos törvényi szabályozás már nem követeli meg, hogy a nő ne álljon biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Vezetőváltás az óvodában

Kérdés: Vezetőnk negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonul. Július 31-ig van állományban, utána a munkáltató kiadja a szabadságát, majd nyolc hónap felmentési idő következik, amit a fenntartó engedélyével nem kell munkával töltenie, mentesül a munkavégzés alól, mivel egy munkahelyen töltötte a közalkalmazotti jogviszonyát. A vezetői ciklus második évében van jelenleg. Így számítva 2021. április-május a nyugdíj kezdete. Ilyen esetben törvényileg mikor szabályos a vezetői pozíció meghirdetése, a pályázat kiírása? Én mint helyettes pályázatot szeretnék beadni. A fenntartó közölte, hogy a felmentési idő első négy hónapjában nem vehetünk fel embert, csak a felmentési idő második négy hónapjára. Gondolom, a vezetői feladatok ellátásával engem mint helyettest fognak megbízni. A vezető távolléte – a szabadság, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés – alatt a vezetői feladatok ellátása a szervezeti és működési szabályzat alapján történik, vagyis a feladataim közé tartozik. Ezt óvodai csoportbeli tevékenységem mellett kell ellátnom, vagy már óvodai csoport vezetése nélkül? A bérezés hogyan alakul, amennyiben vezetői feladatok ellátásával is megbíznak? Ugyanennyi illetményért a plusz vezetői feladatokat el kell látnom? Hatcsoportos óvodáról van szó. A jelenlegi vezetővel harminc éve dolgozunk együtt, én öt éve helyettesként. Együtt vezettük az intézményt, készülve a nyugdíjazására. A folyamat és a díjazás kérdése nem világos számunkra (az óraszámok alakulása, a munkaidő, a vezetői pótlék a szabadságára és a felmentési idejére, vezetői pályázat meghirdetésének ideje).
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő feladatokat – ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását – az Önök esetében a köznevelési intézményt fenntartó települési önkormányzat jegyzője, más fenntartó esetén a megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja (pályáztató)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Jubileumi jutalomra és végkielégítésre való jogosultság a munkáltató jogállásának megváltozása esetén

Kérdés: 34,5 éves (egy munkahelyen eltöltött) közalkalmazotti jogviszonyomat a fenntartó önkormányzat – új kft. létrehozása miatt – megszünteti. 2022-ben lesz 40 éves munkaviszonyom, jogosultságom a nyugellátásra és a jubileumi jutalomra. Ebben az esetben végkielégítésre számíthatok-e, illetve, mivel 5 év múlva tölteném a 40. évet, jelent-e ez valamit? Mindenképpen szeretnék a jubileumi jutalmamhoz ragaszkodni, amit csak egy másik közalkalmazotti állás betöltésével tudok elérni. Arra van-e lehetőség, hogy ha a kft.-ben maradok, időarányosan kifizessék a jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...választhat, kéri-e továbbfoglalkoztatását [Kjt. 25/A. § (1)-(6) bekezdés], azonban ha az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató a fenntartó (jelen esetben az önkormányzat) többségi befolyása alatt működő gazdasági társaság, beleegyezésének kikérése nélkül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Polgári alkalmazott nyugdíjjogosultsága

Kérdés: A Magyar Néphadsereg állományában dolgoztam mint polgári alkalmazott. Jár-e pluszidő a fegyveres erőknél eltöltött idő után? Valamikor volt olyan rendelet érvényben, hogy 5 évente plusz 1 év szolgálati idő került jóváírásra.
Részlet a válaszából: […] ...veszélyes körülmények közötti szolgálatért,– másfélszeres szorzót például a tűzszerészek, ejtőernyősök, búvárok, békefenntartók esetén,– 1,2-szeres szorzót például rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állománya, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak a Magyar Honvédségnél 1992. július 1-jétől 2012. június 30-ig szerződéses szolgálati jogviszonya volt. Ezt követően kapott közalkalmazotti kinevezést a költségvetési szervünknél, és állítása szerint, tekintettel arra, hogy 5 év 148 nap egyszeresen számítandó szolgálati jogviszonyban és 14 év 221 nap 1,2-szeresen számítandó szolgálati jogviszonyban töltött ideje van, az idei évben jogosulttá válik a 25 éves jubileumi jutalomra. Álláspontunk szerint azonban a tényleges szolgálati jogviszonyban töltött ideje az állományba vétel napjától a szolgálati jogviszony megszűnésének napjáig tart, ezért a 25 éves jubileumi jutalomra az idei évben még nem lesz jogosult. A közalkalmazott ezzel nem értett egyet, és a fenntartóhoz fordult. Megalapozott lehet a közalkalmazott igénye a jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott által hivatkozott 1,2-szeres szorzót a Hszt. 329. §-a alkalmazta. Ennek értelmében 1,2-szeresen kell a szolgálati viszonyban töltött időt számítania földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Jubileumi jutalomra jogosító idők 1992 előtt

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők esetén hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy az 1992. július 1-je előtt eltöltött valamely jogviszonyuk beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha az akkori munkáltató már nem létezik, csak a munkakönyvben feltüntetett neve ismert? Például a megyei településtisztasági szolgáltató vállalatnál, a városi tanács VB közterület-fenntartó intézményénél, illetve kommunális üzeménél munkaviszonyban töltött idők beszámítanak-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
Részlet a válaszából: […] ...ellátó költségvetési intézmények tartoznak, a felsoroltak közül valószínűsíthetően ilyen volt a városi tanács VB közterület-fenntartó intézménye. Ez az intézmény alapító okirata, illetőleg a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Pedagógus besorolásnál figyelembe vehető jogszerző idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] ...közoktatási intézményeknek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) történt, 2013. január 1-jei átkerülése nem változtatott azon, hogy az érintettek közalkalmazotti jogviszonyban állnak, a besorolás szempontjából figyelembe veendő idők is ugyanazok maradtak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
Részlet a válaszából: […] ...98 százalékoskülönadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati,közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásbanrészesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésreirányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.