Változás a munkáltató személyében – a túlóra éves maximuma

Kérdés: Az Mt. 36. §-a alapján 2022. február 1-jétől átvettük egy munkáltató egyik részét további működtetés céljából. Az átadó munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya nem terjedt ki, és a munkavállalói sem rendelkeztek "önként vállalt túlmunkára" irányuló megállapodással, így a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése, azaz kétszázötven óra volt az irányadó. A munkáltató személyében bekövetkező változással a munkavállalók a társaságunkra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alá kerültek, amely egy naptári évre legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást egyelőre egyetlen munkavállalóval sem kötöttünk. Hogyan alakul a rendkívüli munkaidő éves korlátja a munkáltató személyében bekövetkező változás következtében 2022. február 1-jétől általunk foglalkoztatott munkavállalók esetén? Álláspontunk szerint a 2022. február 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszakot figyelembe véve a kollektív szerződés által meghatározott háromszáz óra 11/12-ed részét, azaz 275 óra rendkívüli munkaidőt lehet a munkavállaló részére elrendelni azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. január 31. közötti időszakban teljesített rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. Az Mt. 109. §-a az arányosítást három pontosan meghatározott esetben írja elő, ezek között azonban az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás nem szerepel. Az esetleges "önként vállalt túlmunka" maximuma pedig, abból kiindulva, hogy bármilyen variációval legfeljebb évi négyszáz óra "túlmunka" lehetséges, a 275 órához viszonyítva legfeljebb 125 óra lehet.
Részlet a válaszából: […] ...határozott időre vagyc) részmunkaidőre jött létre.Az utolsó két eset alkalmazása a tényállás alapján nem releváns, így egyedül az év közben kezdődő munkaviszony esete lehet kérdéses. Mivel a munkáltató személyében bekövetkező változás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Illetménymegállapítás – gyermekgondozási szabadság után, részmunkaidőben

Kérdés: A GYED-ről visszatérő személyi illetménnyel rendelkező köztisztviselő 2021 decemberében kíván a munkába visszaállni. A CSED és GYED időszak alatti szabadságát 2022 februárjáig kívánja kivenni, majd utána 6 órában szeretne dolgozni. Decemberben az illetmény 6 órára történő módosításánál a besorolás szerinti illetményét vagy a két évvel korábban megállapított személyi illetményét kell alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – irányítóból beosztott

Kérdés: Nemrégiben egy, az átlagosnál nagyobb felelősséggel járó munkakörre alkalmaztunk egy munkavállalót teljes munkaidős határozatlan idejű munkaviszonyban. A próbaideje már lejárt, de ezt követő néhány hónapos "türelmi idő" után végül le kellett vonnunk a következtetést: sajnos nem tud sikeresen megbirkózni a munkaköri feladataival. Mivel szinte biztos, hogy nem fogadná el a munkaszerződésének más munkakörre történő módosítását, egyelőre erre még nem tennénk neki ajánlatot. Arra gondoltunk, hogy élnénk az Mt. által biztosított lehetőséggel, és a törvény adta maximális keretek között ideiglenesen "átirányítanánk" egy másik munkakörbe, hogy addig is időt nyerjünk, és átgondolhassuk, mi lenne cégünk számára a legmegfelelőbb. Jogszerű lehet-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ilyen esetben, figyelemmel arra, hogy az a munkakör, amit el kellene látnia, lényegében egy beosztotti munkakör lenne ugyanannál a szervezeti egységnél, ahol eddig részben irányítói feladatokat látott el?
Részlet a válaszából: […] ...– nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet [Mt. 6. § (3) bek.]. Arról, hogy ez megvalósul-e, a munkakörök és az eset egyedi körülményeinek ismerete alapján lehet csak dönteni. Megítélésünk szerint önmagában az a körülmény, hogy egy olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Részmunkaidő kötelező kikötése és az utóhatások

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyból eredő kötelezettség lényeges megszegésének minősül megítélésünk szerint. Ajogalkotó nem teszi lehetővé az egyedi szempontok mérlegelését, így például nem lehetséges a munkakörből fakadó feladatok mennyiségére, sajátosságaira hivatkozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása és a nyugdíj

Kérdés: Kistelepülésen működő önkormányzati óvoda vagyunk. Pedagógushiány miatt nyugdíjas óvodapedagógust tudunk-e munkaviszony keretében foglalkoztatni anélkül, hogy a nyugdíjas státuszát feladná? Van-e időkorlátja ennek a foglalkoztatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...2020. július 1-jétől hatályát vesztette (Tny. 83/B. §). Időkorlát tehát nincs, a nyugdíjfolyósítás szempontjából egyedül a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás bír jelentőséggel.(Kéziratzárás: 2021. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Hivatalsegéd további munkaviszonya

Kérdés: Jelenleg hivatalunk az egyik munkavállalót hivatalsegédként alkalmazza az Mt. szerint 8 órában. Decembertől egy, az Mt. hatálya alá tartozó intézettel kötött szerződés alapján ők fogják alkalmazni egy évig, szintén munkajogviszonyban, a 20/2018. EMMI rendelet alapján. Kérdésem lenne, hogy december 1-jétől hivatalunk négy órában alkalmazhatja-e továbbra is a munkavállalót hivatalsegédként?
Részlet a válaszából: […] ...is figyelembe véve – önmagában nem zárja ki az Mt. és a Kttv. a további munkaviszony fennállását, de konkrét válasz csak az egyedi eset körültekintő megvizsgálása után adható.Természetesen az érintett munkavállalónak ezt az összeférhetetlenségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett

Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmaz speciális, szakmai összeférhetetlenségi szabályt a közterület-felügyelőkre vonatkozóan, a Kttv. rendelkezései lesznek egyedül irányadóak a kérdés szerinti összeférhetetlenség tekintetében.A Kttv. 84-87. §-ai határozzák meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Szülő – munka helyett gyermekfelügyelet

Kérdés: Miként mentesülhet a gyermekével otthon maradó szülő a munkavégzési kötelezettsége alól a gyermeke otthoni felügyelete érdekében az óvoda- és iskolabezárás, illetve a tantermen kívüli tanítás időszakára?
Részlet a válaszából: […] ...valóban orvos által igazoltan beteg). A munkáltató ekkor kiadhatja az éves szabadság egy részét, figyelemmel arra is, hogy az első negyedévben vagyunk, így sokan még szabadságon sem voltak. Az Mt. 122. §-a alapján ugyanis a szabadságot a munkáltató adja ki, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Fiatalok és kismamák – az egyenlőtlen munkaidő-beosztás korlátai

Kérdés: A hatórás részmunkaidőben foglalkoztatott fiatalkorú, illetve kismama dolgozhat-e nyolc órát, ha a munkaidő-beosztása előre így készült, és egy másik napon csak négy órára van beosztva, vagyis a munkaidőkeretben nem lesz túlórája?
Részlet a válaszából: […] ...között előírja, hogy a várandós munkavállaló, valamint a háromévesnél fiatalabb gyermekét nevelő anya, vagy az ilyen korú gyermekét egyedül nevelő apa számára a munkaidő egyenlőtlenül csak az előzetes hozzájárulása esetén osztható be [Mt. 113. § (1) bek. a) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Óvodából szociális intézménybe – a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszából: […] ...végzendő munkára:a) a várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig,b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamintc) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbád) ha a rehabilitációs szakértői szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.
1
2
3
4