Kárigény érvényesítése és felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi történik akkor, ha felmondanunk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmazzuk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy a kár legalább egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondása és a kárigény érvényesítése nem függ össze. Azaz, ha a munkavállaló felróható kötelezettségszegéssel okozott kárt a munkáltatójának, azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Kártérítés kikötése a titoktartási kötelezettség megszegése esetére

Kérdés: Kiköthetjük-e jogszerűen a munkavállalónkkal kötött egyedi megállapodásban azt, hogy amennyiben megszegi a titoktartási kötelezettségét, köteles automatikusan egy előre meghatározott összegű kártérítést fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. § (3) bekezdése értelmében a munkavállalóköteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot – a Ptk. 81. §-ábanfoglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve atevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Károkozás megállapítása büntetőítéletben

Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bekezdés]. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kártköteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme – lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló amunkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyelmunkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Önmagában tehát már amunkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése is meg­alapozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.