Szabadságra járó illetmény összege a gyermekgondozási szabadság utáni részmunkaidőben

Kérdés: Köztisztviselő kérelmezte a Kttv. 50. §-ának (4) bekezdése szerint 2017. március 31. nappal fizetés nélküli szabadságának megszüntetését, és a Kttv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján 2017. április 1-jétől heti 30 órás részmunkaidőben való visszafoglalkoztatását. A fizetés nélküli szabadságon való tartózkodás miatt előző évekről megmaradt szabadságainak kiadására a heti 40 órás illetmény alapján kellene történnie a munkáltató általi kifizetésnek? Vagy 2017. április 1-jétől módosíthatja a munkáltató a kinevezést heti 30 órára, és így az előző évekről megmaradt szabadságokra már a részmunkaidő alapján járó illetmény kerülhet kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 50. §-ának (1) bekezdése szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti 20 órás részmunkaidőt kikötni, ha a köztisztviselő a kérelem benyújtásakor a gyermek ápolása, illetve gondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Részmunkaidő-kikötési kötelezettség közalkalmazotti kérelemre – új lehetőség nagycsaládosoknak

Kérdés: Iskolánkban jelenleg több pedagógus kolléganő van GYED-en. Az érintett kollégák közül kettőnek már három gyermeke született. Tudomásunk szerint rájuk új jogszabályi rendelkezések vonatkoznak 2015. január 1-jétől arra az esetre, ha visszajönnek dolgozni. Pontosan hogyan kell eljárnunk, visszatérésük esetén mennyiben vagyunk kötelesek módosítani a kinevezésüket?
Részlet a válaszából: […] ...több gyermeket nevelő közalkalmazottak esetén (Módtv. 184. §). A változás: míg korábban a közalkalmazott részmunkaidőben történő foglalkoztatásra irányuló kérelme alapján a munkáltató a közalkalmazottat részmunkaidőben a kérelem szerinti időpontig, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Közfoglalkoztatottak szabadságmegváltása

Kérdés: Közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kérdéssel fordulnék Önökhöz. Az Mt. 125. §-a előírja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Azonban a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2. §-a (5) bekezdésének aj) pontja kizárja az Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor további rendelkezést nem tartalmaz e tárgyat érintően. Értelmezésem szerint jogilag nincs szabályozva a közfoglalkoztatottak szabadságának kiadása. A közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén a dolgozók jogosultak-e a fel nem használt évi rendes szabadság megváltására, és egyben a munkáltatónak kötelessége-e megváltani a ki nem vett szabadságot? A jogalkotó több rendelkezését is figyelembe véve megállapítható, hogy szigorúbb szabályozást alkotott a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan, mint az egyéb munkaviszonyok esetében, ennek értelmében dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a szabályozásra hivatkozva nem fizeti ki a bent maradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben idézett szabályok alapján a közfoglalkoztatási jogviszonyban valóban nem alkalmazandó az Mt. szabadság megváltására vonatkozó 125. §-a. A Kftv. ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számára is biztosít naptári évenként 20 munkanap szabadságot azzal, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Mezőgazdasági idénymunka pótlékai

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül mezőgazdasági idényjellegű foglalkoztatott munkavállalóknak, amikor szombaton, vasárnap vagy ünnepnap dolgoznak, kell-e pótlékot adni és mennyit? Az ilyen napra fizetett napi munkadíj maximum hány forint lehet? Ugyanakkor arra is szeretnék választ kapni, hogy az ilyen foglalkoztatottaknak jár-e szabadság, ha igen, miként kell azt számolni?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve a munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai (Mt. 101. §), ezért a mezőgazdasági idénymunkában sem kell ezeket figyelembe venni. A szombati rendes munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkavégzési kötelezettség áthelyezett munkanapon

Kérdés: 2012. október 24-én kezdett cégünknél egy új munkavállaló. Azt szeretném tudni, hogy október 27-én, ami áthelyezett munkanap, neki is volt-e munkavégzési kötelezettsége, vagy mivel az új munkavállaló még nem állt munkaviszonyban október 22-én, amit tulajdonképpen áthelyeztek 27-ére, mentesül-e a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a munkáltatóra és annak munkavállalóira a munkanapok áthelyezéséről szóló rendelet hatálya kiterjed, az új munkavállalók foglalkoztatására is a rendelet lesz irányadó. Tehát függetlenül attól, hogy 2012. október 22-én a felek között még nem állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek. a) pont], ezért a kérdést az 1992. évi Mt. alapján kell megválaszolni. E szerint az átirányítás – illetve a munkaszerződéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...r) pontja szerint közvetlen hátrányosmegkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egyszemély vagy csoport foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...követőenazonnal foglalkoztatni a munkavállalót, és azt akarta elkerülni a szabadságkiadásával, hogy amíg nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének,addig állásidőre járó személyi alapbért kelljen fizetnie. A munkáltató ugyanisköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Fizetés nélküli szabadság "leállás" idejére

Kérdés: Folyamatos műszakban üzemelő gyártósorunkat gazdasági okokból és az éves karbantartás elvégzése céljából 2011. december 26-31. között leállítjuk. A munkavállalókat erről már a nyár elején értesítettük. A tájékoztatóban felhívtuk a figyelmüket, hogy mindenki köteles öt nap rendes szabadságot tartalékolni az év végére, mert a leállás idejére (erre az öt napra) rendes szabadságot kell kivenniük. A munkaidő-nyilvántartásunkból október elején lekért adatok szerint már most vannak olyan munkavállalók, akiknek idén csak öt napnál kevesebb szabadságuk maradt. Jogszerűen járok el, ha ezeknek a munkavállalóknak a két ünnep közötti leállás idejére fizetés nélküli szabadságot rendelek el?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló számára, pusztán azon az alapon, hogy amunkavállaló tárgyévi rendes szabadsága már elfogyott. Ez ellentétes amunkáltató foglalkoztatási kötelezettségével is [Mt. 102. § (1) bek.]. Jelenesetben a két ünnep között állásidőre járó személyi alapbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.
1
2
3
4