Találati lista:
41. cikk / 286 Munkáltatói blöff és a közös megegyezés megtámadhatósága
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?
42. cikk / 286 Kiegyenlítő nap értelmezése
Kérdés: Jól gondoljuk, hogy olyan egyhetes munkaidőkeretnél, ahol a munkavállaló hétfőtől csütörtökig dolgozik, heti pihenőnapnak a szombat és a vasárnap minősül, míg a pénteki nap nem heti pihenőnap, hanem olyan munkanap („kiegyenlítő nap”), amelyre 0 órát osztott be a munkáltató?
43. cikk / 286 Műszakátadás mint a munkaidő része
Kérdés: A munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama a munkaidő része. A több műszakos munkarendben a műszakváltás tipikusan ilyen előkészítő, illetve befejező tevékenységnek minősül, vagyis munkaidőben kell lezajlania. Cégünknél a műszakot befejező dolgozók takarítanak, elpakolnak a munkaterületükről, papírokat töltenek ki, továbbá a következő műszak dolgozóinak átadják a műszakban történt fontos információkat. Mindezt az utolsó 10 percben teszik meg. A műszakot kezdő dolgozóknak 5:50-re, 13:50-re és 21:50-re fel kell sorakozniuk, hogy a műszakvezető beossza őket arra a sorra, ahol aznap dolgozni fognak. Majd elfoglalják a munkaterületet, dokumentációt töltenek ki, és átveszik a fontos információkat a lelépő kollégáiktól. Két munkaközi szünet van egy műszak alatt, egy 20 perces és egy 10 perces. A munkaidő 8 óra, ennyit számolunk el. A műszakváltás tehát munkaidőnek minősül, és azt a következő műszak dolgozóinak óra 50 perckor kell kezdeni, a 10 perces szünetet nem tekintjük a munkaidő részének, vagyis nem fizetett idő, a 20 perces szünetet (bár az sem lenne kötelező) viszont a fizetett munkaidő részeként kezeljük, vagyis nem ledolgozandó. Ennek megfelelően a bruttó munkaidő 8 óra 10 perc, a nettó munkaidő 8 óra. A munkaidő-nyilvántartáson pedig a munkaidő kezdete helyesen 5:50, 13:50 vagy 21:50, a vége 14:00, 22:00 vagy 6:00. Helytálló a levezetésem?
44. cikk / 286 Fél óra – nem túlóra
Kérdés: A munkavégzés konkrét helyéül szolgáló gyártó-, illetve irodaépületek és a munkavállalói bejárat között 8-10 perc sétával, a tényleges kilépés további pár perc biztonsági ellenőrzéssel telik. A cég által alkalmazott beléptetőrendszer kerekíti a kilépési adatokat, olyan módon, hogy ha a munkavállaló a rendszerben szereplő beosztás szerinti munkaidő végét követően fél órán belül hagyja el a munkavállalói bejáraton a területet, azt úgy tekinti, hogy a beosztás szerinti munkaidő végén véget is ért a munkaideje, ha fél–egy óra között, akkor úgy, hogy a beosztás szerinti munkaidő végét követő fél óra elteltével. Szabályos ez a megoldás?
45. cikk / 286 Művészeti intézmény vezetőjének határozott idejű foglalkoztatása
Kérdés: Az Eatv. 39. § (1) bekezdés szerinti, Mt. hatálya alá tartozó munkáltató vezetőjére, akit a 41. § (1) bekezdés értelmében határozott időre foglalkoztatnak, alkalmazandó-e az Mt. 192. §-a, annak is különösen a (2) bekezdése?
46. cikk / 286 Pótszabadság téves megállapításának következménye
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban felhalmozott szabadság kiadására, illetve elévülésére vonatkozik kérdésünk. A közalkalmazott a 2016–2020. években rossz besorolás miatt több pótszabadságra lett volna jogosult, mint a megállapított és ténylegesen kiadott. A besorolás javításra került 2021. évben, azonban a pótszabadság csak ettől az évtől lett helyesen megállapítva, visszamenőlegesen nem. Most nyugállományba készül a kolléga, és kéri a 2016–2020. évekre meg nem állapított és ki nem adott pótszabadsága megállapítását, illetve megváltását a közalkalmazotti jogviszonya végével. Visszamenőlegesen meg kell-e állapítani, jogosult-e a szabadságra? Amennyiben igen, megteheti-e a munkáltató, hogy a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel töltött időtartama alatt a 2016–2020. évi plusz pótszabadságot adja ki? Vagy ebben az esetben érvényesíthető-e a hároméves általános elévülési szabály még a jogviszony fennállta alatt?
47. cikk / 286 Rendkívüli munkavégzés vezető állásúak esetén
Kérdés: A túlórát ugyan a vezető állású munkakörben dolgozó munkavállalónak sem kell számfejteni, de ha általános munkarendben heti 40 órára van bejelentve, akkor neki is kell alapbért fizetni a túlmunkára? A prémiumfeladatokat úgy kell kitűzni, hogy a bejelentett munkaidőbe beleférjen annak elvégzése, ha afelett tudja csak elvégezni a munkavállaló, az túlórának minősül? Vagy a prémiumfeladatokat elvégezheti munkaidő felett is túlórapótlék kifizetése nélkül is? A munkahelyi oktatás és az üzemorvosi vizsgálat munkaidőnek, a munkaidő felett túlmunkának minősül?
48. cikk / 286 Munkavállaló összeférhetetlen magatartása
Kérdés: Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere tulajdonosa/ügyvezetője a saját munkavállalója (pl. nem olyan személy írta alá a megbízási szerződést a munkavállaló társaság oldaláról, aki képviseleti jogosultsággal rendelkezik), a munkavállalóval szemben jogszerű lehet-e bármilyen munkáltatói intézkedés? Amennyiben igen, milyen alapon, illetve vannak-e olyan körülmények, amelyek miatt megállapítható lehet, hogy a munkáltató nem tanúsította a kellő gondosságot a munkavállaló társaságának a leszerződtetésekor, és tudomást kellett volna szereznie arról, hogy a munkavállaló megszegte az összeférhetetlenségi szabályokat?
49. cikk / 286 Szabadság elévülése
Kérdés: A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4 életkor szerinti pótszabadság). A munkáltató az előző évi szabadságot törölte. Jogosan megteheti ezt? Ha nem, hány év után veszik el a görgetett szabadság?
50. cikk / 286 Munkaközi szünet – mint a munkaidő része
Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
