Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127. §-ának (4) bekezdése szerint a munkavállalókrészére naptári évenként a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebbháromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A naptári év szempontjábóla munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – csakúgy, mint az ügyelet – a munkáltató általegyoldalúan elrendelt, munkavégzésre való rendelkezésre állást jelent.Ugyanakkor, míg az ügyeletnél a munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg,a készenlétnél a munkavégzés helyét a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Szakképzettséget igénylő munkakör megállapítása

Kérdés: Szakképesítéssel rendelkezők garantált bérminimumának alkalmazása kötelező-e annál a munkavállalónál, aki takarítói munkakörben van alkalmazva, s most OKJ-s tanfolyamon takarítói szakképesítést szerzett? Tudomásom szerint törvény nem írja elő, hogy munkaköréhez ez a szakképesítés kötelező. A munkáltató sem tette kötelezővé a képesítés megszerzését, meglétét. Tehát egyedül csak a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy figyelembe veszi-e ezt a képesítést vagy sem.
Részlet a válaszából: […] A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőlegszakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részéremegállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma 2008. január 1-jétől2008. december 31-iga) 2 évnél kevesebb, a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] A felmondás és a felmondáshoz kapcsolódó juttatásokkifizetése két különböző jogi aktus, amelyet külön-külön kell megítélnijogszerűség szempontjából, illetve ezek időben is eltérnek egymástól. Az Mt.97. § (2) bekezdésében foglalt általános szabály szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Foglalkoztatási kötelezettség – gazdaságilag nehéz helyzetben lévő munkáltatónál

Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 102. § (1) bekezdése szerint a munkáltató egyikalapvető kötelessége, hogy a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyravonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztassa,vagyis a munkáltató köteles a munkaszerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Első fizetés

Kérdés: Pályakezdő vagyok, idén tavasszal fejeztem be tanulmányaimat egy érettségi utáni szakképzésen. Aláírtam egy munkaszerződést, mely szerint a vállalathoz való belépésem dátuma 2008. szeptember 25. A vállalat a munkabéreket minden hónap 10-ig utaltatja a bankszámlámra, a kérdésem az lenne, hogy ha 25-én beléptem a céghez, akkor mikor kapom meg az első fizetésemet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78. §-a szerint a munkaviszony kezdete a munkábalépés napja, melyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozómegállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell amunkavállalót munkába állítani. A munkába állítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Alvállalkozó munkáltató felelőssége

Kérdés: Egy építkezésen dolgoztunk többen, a munkáltatónk alvállalkozó volt. A cég a fővállalkozóval szerződést kötött a használt állványok megfelelő biztosításáért, de nekünk kellett azt összeszerelni, mivel késésben voltunk a határidőhöz képest. Az állvány összeomlott, többen súlyosan megsérültek. A munkáltató nem akarja megtéríteni a kárunkat, arra hivatkozik, hogy az állványt nem neki kellett biztosítani, így nem felel érte. Ezzel tényleg mentesülhet a fizetés alól?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, amunkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerintfoglalkoztatni, valamint – az erre vonatkozó szabályok megtartásával – azegészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani [Mt. 102...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Borravaló – levonható a munkabérből?

Kérdés: Pincérként dolgozom egy étteremben, ahol a vendégektől több alkalommal kapok borravalót. A munkáltatóm minden zárás alkalmával számon kéri a kapott összegeket, és azt levonja a havi béremből, mondván, hogy azt a vendégektől már megkaptam. Tényleg levonható a munkabéremből a borravaló?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a munkavállalónak és a munkáltatónak megkell állapodnia a munkavállaló személyi alapbérében [Mt. 76. § (5) bekezdés]. Amunkavállaló a munkabéréről előre nem mondhat le, és olyan megállapodást semköthet, amely e jogát az ő hátrányára csorbítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Munkakör-felajánlás – a rendes felmondás előtt?

Kérdés: Egy munkavállalónknak felmondtunk, mivel a társaságnál átszervezést hajtottunk végre. Nincs kollektív szerződésünk, de rendes felmondás esetére a szervezeti és működési szabályzat előírja, hogy ha van megfelelő más munkakör, akkor azt fel kell ajánlani a munkavállalónak. A munkavállaló most arra hivatkozik, hogy mivel nem kezdeményeztük a munkaszerződés módosítását, így a felmondás jogellenes. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján rendes felmondás esetén a munkáltatót nemterheli állásfelajánlási vagy munkaszerződés-módosítási kötelezettség. Ilyetugyanakkor kollektív szerződés vagy a felek megállapodása előírhat, mivel ez amunkavállaló részére kedvezőbb eltérés a törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
1
28
29
30