Intézményigazgató – lehet-e gazdasági vezető is?

Kérdés: 15 éve vagyok egy önálló gazdálkodású oktatási intézmény igazgatója. A Közoktv. 1. sz. melléklete alapján a fenntartónak gazdasági vezetőt kellene/kellett volna kineveznie. Ezt a munkakört 15 éve én látom el. Köteles vagyok-e minderre? Visszamenőleg számíthatok-e valamilyen bérre az elvégzett 15 éves munkámért?
Részlet a válaszából: […] A Közoktv. 1. sz. melléklete 1996. szeptember 1-je ótatartalmazza az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményben agazdasági vezető munkaköréhez kapcsolódóan azt, hogy a gazdasági vezető akötelező létszámba tartozik bele ("kötelezően kinevezett vezető"). E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Jutalom – üdülési csekkben?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk általában a munkavállaló részére az Mt.165. §-a szerint nyújtott jóléti támogatások körébe tartozik. Az idézetttörvényhely alapján a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Munkaszüneti nap és szabadság – dupla távolléti díj jár?

Kérdés: Cégünknél – az üvegolvasztó kemencénél – megszakítás nélküli munkarendben is foglalkoztatunk dolgozókat 6+2 munkarendben (2 nap délelőtt, 2 nap délután, 2 nap éjszaka és 2 nap szabad). Ha ekkor fizetett ünnepen dolgoznak, a napi munkabéren felül még távolléti díj is megilleti őket. Kérdésem: mit kell fizetni a munkavállalónak, ha ugyanebben a munkarendben dolgozik, és a fizetett ünnepen szabadságon van, jár-e a "dupla bér"?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére távolléti díj jár a munkaszüneti napmiatt kiesett időre és a szabadság időtartamára is [Mt. 151. § (2) bekezdés d),e) pontok]. A munkaszüneti nap miatt kiesett időre a munkavállalót akkor illetimeg a távolléti díj, ha a munkaidő-beosztása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127. §-ának (4) bekezdése szerint a munkavállalókrészére naptári évenként a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebbháromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A naptári év szempontjábóla munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – csakúgy, mint az ügyelet – a munkáltató általegyoldalúan elrendelt, munkavégzésre való rendelkezésre állást jelent.Ugyanakkor, míg az ügyeletnél a munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg,a készenlétnél a munkavégzés helyét a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Szakképzettséget igénylő munkakör megállapítása

Kérdés: Szakképesítéssel rendelkezők garantált bérminimumának alkalmazása kötelező-e annál a munkavállalónál, aki takarítói munkakörben van alkalmazva, s most OKJ-s tanfolyamon takarítói szakképesítést szerzett? Tudomásom szerint törvény nem írja elő, hogy munkaköréhez ez a szakképesítés kötelező. A munkáltató sem tette kötelezővé a képesítés megszerzését, meglétét. Tehát egyedül csak a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy figyelembe veszi-e ezt a képesítést vagy sem.
Részlet a válaszából: […] A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőlegszakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részéremegállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma 2008. január 1-jétől2008. december 31-iga) 2 évnél kevesebb, a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] A felmondás és a felmondáshoz kapcsolódó juttatásokkifizetése két különböző jogi aktus, amelyet külön-külön kell megítélnijogszerűség szempontjából, illetve ezek időben is eltérnek egymástól. Az Mt.97. § (2) bekezdésében foglalt általános szabály szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Foglalkoztatási kötelezettség – gazdaságilag nehéz helyzetben lévő munkáltatónál

Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 102. § (1) bekezdése szerint a munkáltató egyikalapvető kötelessége, hogy a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyravonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztassa,vagyis a munkáltató köteles a munkaszerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Első fizetés

Kérdés: Pályakezdő vagyok, idén tavasszal fejeztem be tanulmányaimat egy érettségi utáni szakképzésen. Aláírtam egy munkaszerződést, mely szerint a vállalathoz való belépésem dátuma 2008. szeptember 25. A vállalat a munkabéreket minden hónap 10-ig utaltatja a bankszámlámra, a kérdésem az lenne, hogy ha 25-én beléptem a céghez, akkor mikor kapom meg az első fizetésemet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78. §-a szerint a munkaviszony kezdete a munkábalépés napja, melyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozómegállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell amunkavállalót munkába állítani. A munkába állítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
28
29
30