Találati lista:
281. cikk / 308 Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz
Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
282. cikk / 308 Telefonköltség levonása a munkavállalóktól
Kérdés: A munkáltatónk bevezetett egy mobiltelefonos limitrendszert, amely alapján – költséghatékonysági célból – a 10 000 Ft-ot meghaladó havi számlaösszeget levonja az érintett munkavállalók fizetéséből. Kérdésem, ezt megteheti-e? A magáncélú telefonhasználat egyébként tiltott.
283. cikk / 308 Zöldség – a természetbeni munkabér megállapíthatósága
Kérdés: Zöldségesként egy alkalmazottat foglalkoztatok 4 órás részmunkaidőben. Mennyi lehet a neki juttatott természetbeni munkabér? Lehet-e ez például vitamindús zöldség és gyümölcs?
284. cikk / 308 Hat hónapos próbaidő – részleges érvénytelenség
Kérdés: Munkavállalónkkal a munkaviszony létesítésekor hat hónap próbaidőt kötöttünk ki. Ekkor úgy véltük, közös akarattal meghaladhatjuk az Mt. felső korlátját, majd tudomásunkra jutott, értelmezésünk helytelen, valójában csak legfeljebb három hónapos próbaidőben állapodhattunk volna meg. Kérdésünk: e hiba következtében a munkaszerződés egésze érvénytelen, vagy van arra mód, hogy az a továbbiakban is fennmaradjon?
285. cikk / 308 Túlóráért járó díjazás esedékessége
Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak, ezért náluk a rendkívüli munkavégzés legtöbbször munkaidőkereten felüli munkavégzésként merül fel. A rendkívüli munkavégzést bérpótlékkal és nem szabadidővel díjazzuk. Kérdésünk: munkaidőkeret alkalmazása esetén a túlóráért járó bérpótlékot milyen időpontig köteles a munkáltató a munkavállalók részére megfizetni?
286. cikk / 308 Fogászati kezelés – kötelező orvosi vizsgálatnak minősül?
Kérdés: Egyik munkavállalónknak tartós fogászati kezelésre van szüksége, és munkaideje alatt kíván eljárni az orvoshoz. Arra hivatkozással kéri a munkavégzés alóli mentesülést, továbbá erre az időszakra távolléti díj fizetését, hogy ő "kötelező orvosi vizsgálat alatt áll". Problémánk, hogy a Munka Törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy mely kezelések, vizsgálatok minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak. Jogos a munkavállaló igénye?
287. cikk / 308 Minimálbérnél alacsonyabb személyi alapbér
Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?
288. cikk / 308 Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága
Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
289. cikk / 308 Bérpótlék számítási alapja – a személyi alapbérnél alacsonyabb összeg?
Kérdés: Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?
290. cikk / 308 Egyoldalúan elrendelt rövidebb munkaidő
Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?
