Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbe fogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkavállaló javára való eltérés – az éjszakai munka tilalmának oldása

Kérdés: A kérdés olyan női munkavállalóra vonatkozik, akinek a gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét, és a fizetés nélküli szabadságról kíván visszatérni, viszont a munkakörének sajátossága, hogy éjszaka végez munkát. A munkavállaló mindenképpen szeretne visszatérni, erre figyelemmel a felek módosíthatják-e a munkaszerződést az Mt. 43. §-ára hivatkozással úgy, hogy a munkavállaló beosztható éjszakai munkavégzésre? Ezért "cserébe" a munkáltató az Mt.-ben foglaltakon túli, további szabadságot biztosítana a munkavállalónak, illetve a "munka világába" való visszatéréssel nagyobb bevétele lenne a munkavállalónak.
Részlet a válaszából: […] ...és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés [Mt. 89. §] – a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig nem osztható be. Ezen túlmenően éjszakai munka a nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása köztulajdonú munkáltatónál

Kérdés:

A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?

Részlet a válaszából: […] Igen, a szabály alkalmazandó, mivel különbséget kell tenni a részmunkaidő és a rövidebb teljes munkaidő között. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat [Mt. 92. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van [16/2023. Korm. rendelet 1. §, 39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek.].A munkáltató mérlegelési jogkörében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Összeférhetetlen pedagógus pszichológiai vizsgálata

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó általános iskolában tanítok fizikát és biológiát felső tagozatosoknak. Igazgatóm szerint összeférhetetlen vagyok, nem megfelelő a kommunikációm, ezért szóban utasított, hogy vizsgáltassam ki magam az iskolapszichológussal, és számoljak be az eredményről. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...intézményben alkalmazott iskolapszichológus tevékenységének célja – a 20/2012. EMMI rendelet 132. §-a alapján – a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Kisgyermekes munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: A munkavállaló (anya) a gyermeke kétéves korának betöltését követően szeretne visszajönni dolgozni. A gyártásban három műszakban dolgozunk, hétvégén is, és a munkavállaló kifejezetten kéri, hogy a gyermekei felügyeletének megoldása érdekében dolgozhasson esetenként hétvégén és éjszaka is, így korábban végezve haza tudna érni addigra, amikor a férje délelőtt elmegy dolgozni. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig eltérő szabályokat kell alkalmazni a munkaidő beosztása során. Ennek keretében a munkavállaló számáraa) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a hozzájárulása esetén alkalmazható,b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkavállaló halála és a munkaviszony-megszűnés eljárási részletei

Kérdés: Egyik munkavállalónk elhalálozott. A halál napjával munkaviszonyát megszüntettük, járandóságát bankszámlaszámára elutaltuk. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratait ilyen esetben hogyan kell kezelni? Tudomásunk szerint élettársa van, gyermeke nincs, testvérei vannak. Meg kell várni a hagyatéki eljárást, vagy lakcímére elpostázhatjuk (nevére szólóan?) a kilépőpapírokat? Ilyen esetben mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy amennyiben a munkavállaló elhunyt, nincs szükség a munkáltató részéről a munkaviszony megszüntetésére, mivel ilyenkor a munkaviszony automatikusan – külön jognyilatkozat vagy egyéb jogcselekmény nélkül – megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Alkalmi munka a fizetés nélküli szabadság tartama alatt

Kérdés: A munkáltató munkavállalója jelenleg fizetés nélküli szabadságon van (GYES-en). A munkáltatónál felmerült többletmunka miatt szüksége lenne kiegészítő munkaerőre. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóját (ezen jogviszonya fenntartása mellett) a szükséges napokon alkalmi munkavállalóként foglalkoztatja?
Részlet a válaszából: […] ...– az eredeti munkaviszonyának fenntartása mellett – egyes napokon alkalmi munkavállalóként foglalkoztassa.Mivel a munkavállaló gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Vezetőhelyettesi feladatokkal történő megbízás

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)-(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?
Részlet a válaszából: […] Az intézményvezető helyettesítésének feladata minden intézmény esetében óhatatlanul felmerül. A 257/2000. Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a költségvetési intézménynél a helyettesítés rendjét a szervezeti és működési szabályzatnak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Bármelyik munkáltató vezethet be bármelyik munkavállalójára munkaidőkeretet? Van-e valami különös feltétele a bevezetésének a munkáltató tevékenységi körével kapcsolatban? Egy részleg van a cégünknél, ahol megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak (24-48 váltásban), mindenki más heti 40 órás.
Részlet a válaszából: […] ...bevezetése csak a munkavállaló hozzájárulása esetén lehetséges. Idetartozik a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves koráig, illetve ha munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.
1
2