175 talált cikk a munkavégzési hely kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalóját (ebédelés céljából igénybe vett) munkaközi szünetben a munkavégzés helyéhez közeli egyik gyalogátkelőhelyen egy személygépjármű elütötte. A munkaközi szünet nem része a munkavállaló napi munkaidejének, illetve a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása a munkáltató engedélyével történt. A munkáltató egyébként a munkahely épületében biztosít szervezett étkeztetést. A társaság az esetet üzemi balesetként kezeli (üzemi baleseti jegyzőkönyv készült a balesetről), azonban arra vonatkozóan, hogy az említett balesetet munkabalesetnek minősül-e, a munkáltatónak nem sikerült egységes álláspontot kialakítania. A konkrét esetben a baleset munkabalesetnek minősül-e? Általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása során történt baleset munkabalesetnek minősül-e? Például, a munkáltató nem szabályozza a munkaközi szünetben az épület elhagyását, de eltűri, hogy a munkavállalók gyakorlatilag bárhova, bármilyen célból kimenjenek; vagy ha a munkáltató szabályozza ugyan, hogy csak ebéd vásárlása céljából lehet elhagyni a munkahelyet, de a távozásra attól eltérően kerül sor; mennyiben változtat mindezek megítélésén, ha egyébként a munkáltató biztosítja épületen belül az étkeztetést stb.?

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője – vezető állású munkavállaló – a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető – ügyvéddel történő egyeztetés után – az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?

Kérdés: A munkavállalónk munkavégzési helyeként a munkaszerződésben a vármegye van megjelölve; a munkakör alapján a vármegye területén kell az ügyfeleket felkeresni, és hetente egyszer pár órában elszámolni azon a telephelyen, ahol a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység működik, illetve ott havi 1-2 alkalommal oktatáson részt venni. Átszervezés miatt a szervezeti egység más telephelyre (településre) került, de ugyanabban a vármegyében – az eredeti telephelyre is másik szervezeti egység költözött. A munkavállalót tájékoztattuk arról, hogy az elszámolást és az oktatásokat a jövőben itt kell teljesítenie; ez heti egyszer, havi 1-2 alkalommal 30-50 perc többletutazást jelent az előző telephelyre bejáráshoz képest. A munkavállaló a változtatást arra hivatkozással tagadta meg, hogy a házastársa súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul, ami miatt számára a többlet-időráfordítás nem vállalható. Jogos lehet ez az érv?

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése a munkáltató telephelyét tartalmazza a munkavégzés helyéül. Az ettől elkülönülő, távmunkavégzésre irányuló munkaszerződés-módosítás pedig konkrétan tartalmazza, hogy távmunkavégzés keretében a telephelytől eltérő milyen címen végezhet távmunkát a munkavállaló. Ebben az esetben lehetséges-e az, hogy a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a telephelytől és a távmunkavégzési helytől eltérő helyen végezzen munkát?

Kérdés: Előírhatja a munkáltató, hogy a munkavállalók a – gyári, de akár irodai – munkaterületre nem vihetik be magukkal a mobiltelefonjaikat? Ha igen, akkor milyen okból és milyen formában kerülhet sor erre a tilalomra?

Kérdés: A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?

Kérdés: Cégünk (A cég) székhelyén egy másik cég (B cég) gépét tároljuk. B cég egy munkavállalóját dolgoztatja ezen a gépen. B cégnek ezen a címen nincs bejelentett telephelye. Hogyan dolgozhat munkaügyileg rendezetten B cég alkalmazottja A cég székhelyén? A dolgozónak A céggel nincs semmiféle szerződése. Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán bejöhessen a cég területére, és ott munkát végezhessen?

Kérdés: A cégnél menetlevélre kötelezett gépkocsival látják el a napi feladatokat a szervizes munkatársak. Ezzel a gépkocsival járnak otthonról munkába. Van olyan eset, amikor reggel a telephelyen kezdi a munkáját, és van olyan, amikor reggel egyből a partnerhez megy. A munkaszerződésben a munkavégzés helye Magyarország, a tájékoztatóban emellett szerepel a szokásos munkavégzési helyként a telephely is. Mikor számít munkaidőnek, ha a céges autóval jár haza és a munkavégzések helyére is (telephely, partner)?

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alatt lévő egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Az általános iskolákban a konyha működtetése hozzánk tartozik, illetve a konyhai dolgozók is, akik közalkalmazottak. Ha valaki a nők negyven év korkedvezményével szeretne elmenni nyugdíjba, mint nyugdíjas dolgozhat továbbra is közalkalmazottként? A 268/2022. Korm. rendelet a mi esetünkben is alkalmazható, ha a dolgozó csak köznevelési intézetben dolgozik, de nem ott áll alkalmazásban? Az önkormányzat fenntartása alatt lévő óvoda intézményvezetője, aki szintén közalkalmazott, a 268/2022. Korm. rendelet alapján folytathatja vezetői megbízását a nyugdíjellátása mellett?

Kérdés: Egyik kolléganőnk hivatalosan kérte, hogy a munkáltató a jövő hónap elsejétől módosítsa a munkaszerződését távmunkaszerződésre, mivel szeretne otthonról munkát végezni – hasonlóan, mint ahogy dolgozott a Covid alatt két évig, amikor a munkáltató küldte home office-ba. A kérelmében megjelölte, hogy van egy 6 éves gyermeke. Mi ilyenkor az eljárás, ha a vezetője kijelentette, hogy nem akarja távmunkában foglalkoztatni?