Kiküldött munkavállalók – a munkaügyi dokumentumok megőrzése

Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok – és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok – kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultja) köteles gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata, munkaidő-nyilvántartása, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata a kiküldetés teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Szakmai gyakorlati vizsga helye

Kérdés: OKJ 55-ös ápoló gyakorlati vizsgámat végezhetem-e a sebészeti osztályon, ha ott dolgozom?
Részlet a válaszából: […] ...Szakképzési tv. 36. §-ának (2) bekezdése szerint a gyakorlati képzést szervező (azaz a szakképző iskola vagy a nyilvántartásba vett gyakorlati képzést folytató szervezet) köteles a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és személyi feltételeket biztosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Kiküldetés helyett kölcsönzés?

Kérdés: Szellemi munkakörben dolgozó kollégáink körében rendszeres, hogy kiküldetést teljesítenek cégünk dán anyavállalatánál. Sokszor van példa arra is, hogy a cégcsoport más leányvállalataihoz küldjük ki őket, továbbképzésekre, megbeszélésekre, szerte az egész világon. Erre tekintettel felmerült, hogy cégünk felvenné a tevékenységek körébe a munkaerő-kölcsönzést is. Ezzel egyszerűbbé válhatna a kollégák mozgatása. Van erre jogi lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet lehet,amelyik megfelel a jogszabályi feltételeknek, és az állami foglalkoztatásiszerv nyilvántartásba vette [Mt. 193/D. § (1) bek.]. A részletes előírásokat amunkaerő-kölcsönzési és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkavégzés nyilvántartása kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?
Részlet a válaszából: […] ...ügyelet és a készenlét kezdő és befejező időpontja [Mt. 140/A. § (3) bek.].A jogszabály ugyanakkor nem tartalmaz rendelkezéseket a nyilvántartásalakiságaira, valamint a nyilvántartás módjára.Az általános szabálytól eltérően, az Mt. 140/A. § (2)bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Elektronikus munkaidő-nyilvántartás

Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos adatokat. Az Mt. tehát nem határozzameg, hogy a munkáltató pontosan milyen formában, illetőleg módon köteles amunkaidő-nyilvántartás vezetésére. A nyilvántartásnak formájától függetlenülazonban olyannak kell lennie, hogy abból az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

"Nyoma veszett" munkaszerződés – hogyan pótolható?

Kérdés: 32 éve cégünknél dolgozó munkavállaló munkaszerződése nincs meg. Milyen módon lehet ezt törvényesen pótolni?
Részlet a válaszából: […] ...hátrány nemérheti pusztán a munkaszerződés elvesztése miatt. A társadalombiztosítási, valamintaz adóigazgatósági szerveknél vezetett nyilvántartásoknak ugyanis elvilegpontosan kell tartalmazniuk a munkavállaló szolgálati idejét, valamint abefizetett adókat és járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.