1. cikk / 213 Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval
2. cikk / 213 Munkába járás költségtérítésének belső szabályozása
3. cikk / 213 Munkába járás költségtérítése - a távolság meghatározása
4. cikk / 213 Felmondás bizalomvesztés miatt
5. cikk / 213 Heti pihenőidő beosztása munkaidőkeret alkalmazásakor
6. cikk / 213 Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért
7. cikk / 213 Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése
8. cikk / 213 Művelődési ház vezető "másodállása"
9. cikk / 213 Egészségileg alkalmatlan munkavállaló munkaviszonya
10. cikk / 213 Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása
Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?