Találati lista:
1. cikk / 2471 Nyugellátás és illetmény együttes folyósítása az egészségügyben 2026-tól
Kérdés: A 309/2025. Korm. rendelet alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók nyugdíj mellett is tovább dolgozhatnak, a nyugdíj folyósítása nem szüneteltethető a munkavégzés miatt. Egészségügyi intézményünk egyházi fenntartásban működik, a gazdasági, műszaki terület dolgozóinak foglalkoztatója is az egyházi fenntartású intézményünk. Valamennyi dolgozónk egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel, egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott. A 309/2025. Korm. rendelet alapján az egészségügyi intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyben dolgozók [Eütev. 4. § b) pont, például portás, informatikus, könyvelő, takarító] is tovább foglalkoztathatóak nyugdíj igénybevétele mellett, vagy kizárólag az egészségügyi dolgozókra [Eütev. 4. § a) pont, például orvosok, szakdolgozók] vonatkozik ez a rendelkezés?
2. cikk / 2471 Áthelyezett munkanapon történő munkavégzés díjazása
Kérdés: Cégünknél nem tartjuk az áthelyezett munkanapokat, mert külföldre szolgáltatunk, több munkavállaló október 20-án kezdett, október 24-én dolgozott. Erre a munkanapra túlóra jár nekik, vagy csak sima munkanapi bér?
3. cikk / 2471 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (II.) – a közhasznú munkavégzés
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus 1999. X. 1. és 2000. VIII. 31. között közhasznú foglalkoztatás keretében, munkaviszonyban állt egy polgármesteri hivatalban (nem pedagógus-munkakörben). A kormányhivatal által kiadott igazoláson foglalkoztató: a Magyar Államkincstár; jogviszony megnevezése: munkaviszony. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jogszerző idejébe beszámítható ez az időszak?
4. cikk / 2471 Bérkorrekció és távollétidíj-számítás
Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
5. cikk / 2471 Besorolás és jubileumi jutalom – a közhasznú munkavégzés
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő 2001. III. 1. és 2001. XII. 31. között önkormányzatnál közhasznú munkavállalóként volt foglalkoztatva. Beszámítható-e ez az időszak a besorolásnál és a jubileumi jutalomnál?
6. cikk / 2471 Munkáltatói jogutódlás és a kollektív szerződés szerinti SZÉP-kártya-juttatás
Kérdés: Vidéki, kereskedelmi kft. munkáltató az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatban az átadó szerepét viszi. A cégnél kollektív szerződés van hatályban, az átvevő munkaadónál viszont nincs. Az átszállás időpontja 2025. november 1. Az egyik ügyvezető betegállományban van, és marad is, az átvevő cég ügyvezetője már az átadóban is tevékenykedik ügyvezetőként. Ennek során vitatja a kollektív szerződés egyéb juttatásra (SZÉP-kártyára) vonatkozó előírását, amely szerint az egyéb juttatás a teljes munkaidős dolgozót „a kifizetést megelőző hónap fizetett munkanapjai és a ledolgozható munkanapjai arányában” illeti meg. Értelmezése szerint a szabadság nem minősül fizetett munkanapnak e tekintetben, így a szabadságnapok nem jogosítanak SZÉP-kártya-juttatásra a következő hónapban. Az utóbbi hónapban már az átadó munkáltató is így számfejtett. Az átvevő munkáltató is megtagadhatja az eddig a szabadságnapokra is számfejtett juttatás kifizetését?
7. cikk / 2471 Köztisztviselői fizetés nélküli szabadság és a helyettesítés díja
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő (egy háromfős csapat csoportvezetője is egyben) rövidebb-hosszabb időre (kb. egy–hat hónapra) fizetés nélküli szabadságra kíván menni, hogy egy másik, nem közszférába tartozó munkáltató számára külföldön végezzen munkát. A Kttv. alapján a jegyző engedélyezheti-e a köztisztviselő kérését? Erre az időre járhat-e helyettesítési díj a munkakörét helyettesítő köztisztviselőnek, illetve a csoportvezetői megbízását kell-e módosítani és a helyettesítő részére átadni?
8. cikk / 2471 Vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben
Kérdés: Egy önkormányzati intézmény vásárt készül üzemeltetni. A dolgozók közalkalmazottak, nem szeretnénk rendkívüli munkaidőként elszámolni a vasárnapi munkavégzésüket. Mindenki fix 40 órás, hétfőtől péntekig végzendő munkára van foglalkoztatva. Milyen módosításokkal lehet megoldani azt, hogy normál munkaidőként legyen számításba véve a havi egy vasárnapi munkavégzés?
9. cikk / 2471 Munkakörbe nem tartozó feladat ellátása munkaidőben
Kérdés: Az önkormányzat minden évben hulladékgyűjtési programot szervez. A program részeként a polgármesteri hivatal dolgozóinak (köztisztviselők, munkavállalók) lehetőségük van munkaidőben, nem munkaköri feladatként részt venni a szemétgyűjtési, takarítási feladatokban. (Az így végzett munkáért az illetményen/munkabéren felül egyéb díjazást nem kapnak.) A dolgozók önként, jogszerűen milyen feltételekkel vehetnek részt a hulladékgyűjtésben? A munkáltató elrendelheti-e, hogy a dolgozó munkaidőben, munkaköri feladatokon kívüli tevékenységet (hulladékgyűjtést) végezzen? Ha igen, mi alapján lehetséges ez?
10. cikk / 2471 Munkaszüneti nap – munkaadói megállapíthatóság közalkalmazottaknak
Kérdés: A Kttv. szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a közszolgálati tisztviselők napja, július 1-je munkaszüneti nap. A közalkalmazottak részére van-e arra jogszabály adta felhatalmazás – ha igen, melyik –, hogy a közszolgálati tisztviselők napja mintájára a munkáltató munkaszüneti napot rendeljen el?
