1. cikk / 265 Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása
2. cikk / 265 Készenlét alatti munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben
3. cikk / 265 Vasárnapi pótlékra való jogosultság strandfürdőkben
4. cikk / 265 Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál
5. cikk / 265 Heti pihenőidő beosztása munkaidőkeret alkalmazásakor
6. cikk / 265 Közterület-felügyelő "ünnepnapi" díjazása
7. cikk / 265 Készenlét alatti munkavégzés díjazása
8. cikk / 265 "Fizetett ünnep" – munkaszüneti napi munkavégzés hiányában
9. cikk / 265 Vasárnapi pótlék mint a távolléti díj része
10. cikk / 265 Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása
Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?