Munkáltatói kárfelelősség elmaradt jövedelemért

Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemre is [Mt. 169. § (1) bek.]. Ha a korábbi helyett csak alacsonyabb jövedelmet keres a munkavállaló, ideértve azt is, ha az új munkabére és ellátásának összege együttesen alacsonyabb a korábbi jövedelménél, a különbözetet kártérítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Elmaradt munkáltatói felhívás kárigény bejelentésére

Kérdés: A munkáltató értesült dolgozójának a rokkantnyugdíjazásáról, évekig mégsem szólította fel kárainak előterjesztésére a munkavállalót. Ez is megszakítja a hároméves elévülési időt, és ez esetben a bíróság kötelezheti a munkáltatót a kár megfizetésére? Ilyenkor kell-e igazolnia az állapotromlást a dolgozónak? Egy baleseti kártérítésnek milyen okok lehetnek a jogalapjai? Melyek az öregedéssel összefüggő és a természetes kórokú megbetegedések (pl. impotencia, magas vérnyomás, szív-ér rendszeri, diabétesz betegségek)? A munkáltató arra hivatkozik, hogy ezek a betegségek az öregedés miatt előálló és természetes kórokú betegségek egy 54 éves dolgozónál.
Részlet a válaszából: […] ...megalapozó eseteketkimerítően felsorolni nem lehet, de a balesetből eredő károkért(egészségromlás, gyógyszerköltségek, elmaradt munkabér) a munkáltató lehetfelelős, ha a baleset munkaviszonnyal összefüggésben érte a munkavállalót. Azöregedéssel összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Elévülési idő munkavállalói kárigény érvényesítésekor

Kérdés: Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek.].A munkaviszony körében az elmaradt jövedelemmegállapításánál – mind a pénzben, mind a természetben megállapított – elmaradtmunkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembevenni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Elvárható jövedelem megállapítása

Kérdés: Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
Részlet a válaszából: […] ...hárít el [Mt. 178. § (4) bek.]. A kártérítés összegénekkiszámításánál ugyanakkor le kell vonnia) az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot;b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosításkeretében járó ellátást;c) amit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt

Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat – táppénzes állományom idején – közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...így az állami egészségügyi és a társadalombiztosításkeretében járó ellátást is [Mt. 182. § b) pont]. Jelen esetben elmaradtmunkabérként valóban csak a baleset előtti keresetnek a rokkantnyugdíjösszegével csökkentett részét lehet érvényesíteni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkabér késedelmes kifizetésével okozott kár

Kérdés: Az elmúlt hónapban kétnapos késéssel tudtuk kifizetni a munkavállalóinknak a munkabéreket. Tudtuk, hogy mikor tudunk fizetni, így ennek megfelelően késedelmi kamatot is utaltunk. Egy munkavállalónk viszont jelentkezett, hogy tartozását nem tudta emiatt időben befizetni, és 30 000 Ft kötbért kellett fizetnie. Ezt a kárt nekünk mint munkáltatónak meg kell térítenünk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagya felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Felelősség a kifizetett munkabérért

Kérdés: Cégünknél a munkabérek átutalással kerülnek kifizetésre, de a cafeteriautalványokat személyesen adjuk át a munkavállalóknak. Erre általában a munkaidő vége felé, a hazamenetel előtt kerül sor, ám kivételesen legutóbb a cafeteriát kezelő kollégának hamarabb el kellett mennie, ezért még jóval a munkaidő vége előtt kerültek kiosztásra az utalványok. Az egyik munkatárs viszont azt jelezte, hogy az általa átvett utalványokat valaki elvette a fiókjából, mialatt ő kint volt a mosdóban. A munkavállaló állítása szerint azért tette őket a fiókba, mert olyan nagy mennyiségű utalványt kapott, ami a pénztárcájában sem fért el, így nem tudta azokat magával vinni. Az utalványok sajnos nem lettek meg. Ezt követően pár nappal az ügyvédjétől kaptunk levelet a felmerült kár megtérítésére. Alapos a kárigénye?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti felelősség terheli a munkavállaló munkahelyrebevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért [Mt. 176. § (1) bek.].A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltatótelephelyén, általános szabály szerint munkaidőben kell kifizetni [Mt. 158...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Levonás a munkabérből – miért felel a munkáltató?

Kérdés: 2009 végén felmondtunk munkavállalónknak. Munkabérét végrehajtói letiltás terhelte, ami alapján munkáltatóként minden hónapban rendszeresen levontuk és a megadott számlaszámra utaltuk az összeget. Ezt a bérelszámoláson feltüntettük. Most, 2010 áprilisában jelentkezett volt munkavállalónk, hogy a végrehajtótól azt a felvilágosítást kapta, az említett és általunk igazolt levonások nem érkeztek meg sem a végrehajtóhoz, sem a végrehajtást kérőhöz. Terhel-e minket emiatt felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...Vht. a végrehajtható pénzkövetelésnek a munkavállalómunkabéréből való levonásával összefüggésben a munkáltatóra feladatokat,illetve felelősséget hárít. A Vht. 25. § (6) bekezdése, valamint 75. §-aszerint a munkáltató köteles a bíróság, jegyző,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...Amunkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál – mind a pénzben,mind a természetben megállapított – elmaradt munkabért, és azon rendszeresszolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállalóa munkaviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Kárfelelősség alapja – a károkozás bekövetkeztének időpontja

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, négy alkalmazottam van. Tavaly decemberben, éppen karácsony előtt az egyikük megbotlott az irodában, el­esett, és eltörte a karját; ami miatt most nem tud munkát végezni. A kiesett munkabérét most meg akarja téríttetni velem; azt mondja, az Mt.-ben a munkáltató kárfelelőssége elő van írva ilyen esetekre is. Én viszont úgy tudom, hogy az egyéni vállalkozó tavaly még nem volt felelős az ilyen balesetekért. Kell-e fizetnem vagy sem?
Részlet a válaszából: […] 2009. december 31-ig a legfeljebb tíz főfoglalkozásúmunkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozottkárért vétkessége esetén felelt, és mentesült a felelősség alól, ha bizonyítanitudta, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.