Takarítási baleset a huzat miatt – a munkáltató mentesülése a felelősség alól

Kérdés: A munkavállalónk takarítói, néha takarítói csoportvezetői munkát lát el a munkakörében. Az egyik nagyobb projektmunkánál beosztott volt, és egy huzatos helyen ablaktisztítási feladatokat végzett. Az ablak dupla szárnyú volt, a belső szárny, amin dolgozott, ép üvegű volt, a külső azonban törött. Tudta is, mivel a munkavédelmi oktatásokon mindig elhangzik, hogy a törött ablakon nem lehet dolgozni, azt jelenteni kell a műszakvezetőnek (ezt nem tette meg). Mégis baleset történt, mivel a huzat miatt a külső ablakszárny meglódult, és ahogy a munkavállaló annak becsapódását meg akarta akadályozni, elkapta, az ütődéstől a sérült üveg eltört, és kezét súlyosan összevágta. Mint munkáltató van felelősségünk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Munkavállaló felelőssége egészségbiztosítási ellátásért

Kérdés: Könnyű fizikai munkát végző munkavállalónak súlyos térdműtétje volt 2020-ban. Visszajött dolgozni, viszont soron kívüli alkalmassági vizsgálatra nem lett elküldve. A munkavégzése során anyagmozgatás közben a már korábban műtött területre csapódott az alkatrésztároló kocsi vontatószára. A kocsival nem volt semmi probléma, a vontatószár megfelelő helyzetben maradt, miután visszatették, ellenben valószínűsíthető, hogy korábban nem tette vissza rendesen a vontatószárat egy másik munkavállaló. Amunkavállaló által is ismert általános munkavédelmi utasításban benne van, hogy a használt eszközöket/szerszámokat szemrevételezéssel ellenőrizniük kell, de valószínűleg nem nézett rá. A régebbi sérülése miatt még MR-vizsgálat is szükséges, és min. 45-50 naptári nap lesz a kiesett ideje. Egy sérülésmentes lábszáron nem okozna ilyen súlyos sérülést egy hasonló eset. Várható, hogy így is teljes egészében minden egyes vizsgálatot, táppénz- és egyéb költséget visszaterhelnek a munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a munkáltató terhére esik, így, ha az bármilyen módon összefüggésbe hozható a balesettel (pl. nem is dolgozhatott volna az adott munkakörben a munkavállaló korábbi sérülését követően), a munkáltató biztosan a teljes egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Mentesülés a kárfelelősség alól – a munkavállalói kizárólagos és elháríthatatlan magatartás

Kérdés: A munkavállalónk kézbesítőként dolgozik. A motorkerékpárjával egy olyan helyszínre szállított küldeményt, amely az eső miatt egy sáros, kátyús földúton volt megközelíthető. A motorral megcsúszott, elesett, és lábtörést szenvedett. Nem egyértelmű, hogy pontosan mi történt, de most kártérítési igénnyel állt elő. Az ilyen helyzet nem minősülhet a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának?
Részlet a válaszából: […] ...magatartása okozta [Mt. 166. § (1) bek.].A munkaviszonnyal összefüggés a kérdés szerinti esetben nem lesz kétséges, mert a kár a munkaköri kötelezettség teljesítése során érte a munkavállalót. Az a) pont szerinti kimentés sem állhat fenn, mivel a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Keresőképtelenség kezelése a táppénzjogosultság megszűnése után

Kérdés: Egyik dolgozónk munkahelyi balesetet szenvedett, az egyéves táppénzjogosultsága a napokban lejárt. Az utolsó keresőképtelenségi igazolásán a "táppénzjogosultság lejár" szöveg van, ebből következtetve a dolgozó nem vált keresőképessé. Mi a teendője a munkáltatónak ebben az esetben? Ki állapítja meg, hogy a dolgozó továbbra is keresőképtelen? El kell-e küldenie a munkáltatónak az üzemorvoshoz, hogy ő igazolja a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmatlanságot? Fel kell-e ajánlani esetlegesen más munkakört? A szabadság kiadható-e a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...hanem a keresőképtelenségét/keresőképességét tartalmazza.A 30 napos keresőképtelenséget követően kötelező soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztetni [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pont], de erre a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Megváltozott egészségi állapot – mint a munkáltató felmondásának indoka

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a munkahelyi balesetét követően olyan orvosi javaslatot nyújtott be, miszerint a kialakult nagyfokú csontritkulása miatt az orvosa könnyített munkára javasolja. Cégünk tevékenységéből fakadóan azonban könnyített munkakört nem tudunk számára felajánlani. Élhetünk-e munkáltatói felmondással a megváltozott egészségi állapotára hivatkozva? Ekkor a munkáltatói felmondás milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót orvosa egészségi állapotára figyelemmel más munkakörben történő alkalmazásra javasolja, akkor a munkáltató felelőssége, hogy megvizsgálja a munkavállaló foglalkoztatásának feltételeit. A munkavállalót ugyanis csak olyan munkára lehet alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […]  Nem beszélhetünk elbocsátásról (munkáltatói felmondásról),ha a felek közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt. Ebben az esetbenugyanis a közös megegyezésről szóló dokumentum elvileg mindkét fél egybehangzóés kölcsönös akaratát tükrözi, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Munkáltatói kárfelelősség terjedelme

Kérdés: Néhány munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk. Az üzletünkben az egyik alkalmazottunk ki akarta cserélni a villanykörtét, de megcsúszott alatta a szék és leesett, lábsérülését meg is kellett műteni. A műtét után azonban óvatlanok voltak a kórházban a nővérek, és leesett az ágyról, combnyaktörést szenvedett. A munkavállaló most kárigényt jelentett be. Ilyen helyzetben fennáll-e a felelősségünk akkor is, ha nem tartozott a munkakörébe a villanykörte kicserélése, és sosem adott neki senki olyan utasítást, hogy végezze el ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működésikörén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Felelősség rejtett sorsszerű megbetegedésért

Kérdés: Egy munkavállalónk balesetet szenvedett, munkavégzés közben ráesett a betonpadozatra, és ennek következtében komoly sérüléseket szenvedett. A munkavállalót korábban semmilyen betegséggel nem kezelték, ilyet nála meg sem állapítottak, fizikai munkakörét minden további nélkül ellátta. A baleset után viszont rokkanttá vált, mivel a munkahelyi baleset aktivizálta az addig rejtett idegi-mozgásszervi panaszokat. Most kártérítést követel az elmaradt jövedelmekért, illetve a fellépett depresszióért. Ilyen esetben is felelős a munkáltató, ha a munkabalesettel nem közvetlenül összefüggő betegség miatt nem tud dolgozni a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a munkahelyibalesetét megelőzően keresőképtelenséget, vagy munkaképesség-csökkenést okozómegbetegedést nem állapítottak meg, és a munkaköre ellátására egészségügyilegalkalmas volt (MK 30.).A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kifejezetten iskimondta: ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.