Munkaszüneti napra eső pihenőnap és a beosztható munkaidő

Kérdés:

Munkaszüneti napra járó távolléti díj elszámolása kapcsán nem ért egyet a kölcsönvevő és a kölcsönbe adó. Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók végeznek munkát 6+2-es munkarendben, órabérben kapják a munkabérüket. A kölcsönbe adó álláspontja: egyenlőtlen munkaidő-beosztás (feltételezhetően munkaidőkeret) esetén az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti nap esetén a napi munkaidő mértéke a munkaidőkeretben beosztható munkaidőből kiesik, azt a munkáltató a keret munkaóráiba nem számíthatja be [Mt. 93. § (2)–(3) bek.], akkor sem, ha a munkáltató tevékenysége engedi a munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben történő foglalkoztatást. A havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti (azaz a hétköznapra eső) munkaszüneti napra (a "fizetett ünnepre") milyen díjazást kell részükre kifizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében távolléti díjat kell az ilyen napra elszámolni [Mt. 146. § (1) bek. d) pont]. A "fizetett ünnep" díjazása a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy az érintett munkaszüneti napra be volt-e osztva, dolgozott-e; alapvetően azért, mert nem is lehet beosztani más napokra sem az ilyen napra eső munkaidőt. A kölcsönvevő álláspontja: a beosztás szerinti pihenőnapra eső munkaszüneti napi távolléti díjjal kapcsolatban érdemes megkülönböztetni, hogy történik-e munkavégzés vagy sem. Annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a pihenőnapját tölti ezen a napon, nem csökken a teljesítendő munkaideje [Mt. 146. § (1) bek. d) pont], így nem jár részére a 8 órára járó távolléti díj. A kölcsönvevő álláspontja helytálló, azaz ahol a 6+2 munkarend pihenőnapja munkaszüneti napra esik, a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj?

Részlet a válaszából: […] ...csökkenteni kell a keretben beosztható órák számát. Ehhez képest a "fizetett ünnepre" járó díjazás azt jelenti, hogy a munkavállalónak távolléti díj jár a napi munkaidőnek megfelelő időtartamra, ha óra- vagy teljesítménybérben kapja a díjazását, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Kölcsönvevői kollektív szerződés hatálya – a végkielégítés összege

Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?
Részlet a válaszából: […] Abból kell kiindulni, hogy a kollektív szerződés hatálya azokra a munkavállalókra terjed ki, akik az aláíró munkáltatóval munkaviszonyban állnak [Mt. 279. § (3) bek.]. Mivel a kölcsönzött munkavállaló nem a kölcsönvevővel, hanem a kölcsönbe adóval áll munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Évente hét munkanap az, amivel – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló maga rendelkezik. Az év közben kezdődő vagy megszűnő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] ...majd szülési szabadság, illetve gyermekgondozási szabadság miatt), ezekre az időszakokra a kikölcsönzése szünetel. Így a távollét ideje nem számít be a kikölcsönzésre meghatározott időkorlátba. Ugyanígy, mivel az ötéves korlát nem a munkaviszonyra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél

Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszony a kölcsönbe adóval áll fenn, ezért e munkáltató felelőssége arról gondoskodni, hogy a munkavállaló rendezett munkaviszonyban dolgozzon, írásba foglalt munkaszerződéssel, megfelelő adóhatósági bejelentéssel [Mt. 214. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Kikölcsönzés megszűnése mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk nemrég kezdett munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozni. Volt egy rövidebb projektünk, ami 2014. szeptember végén fejeződött be, az ügyféllel kötött vállalkozási szerződésünk megszűnt. A projektben foglalkoztatott munkavállalóktól megváltunk. Az egyik munkavállaló azonban levelet írt nekünk, hogy ha nem fizetünk neki felmondási időre távolléti díjat, akkor bírósághoz fog fordulni, mert írásban nem mondtunk fel neki. Mi viszont úgy tudjuk, hogy az ügyféllel kötött szerződés megszűnése, ha nem tudjuk utána másik projektben foglalkoztatni a munkavállalót, automatikusan megszünteti a munkaviszonyt, és nekünk nem is kellett semmilyen felmondást írnunk. Jogos a volt munkavállalónk követelése, vagy alappal hivatkozhatunk a projekt befejeződésére mint megszűnési okra?
Részlet a válaszából: […] ...meg a munkaviszonyát, ha írásbeli felmondást nem közölt vele, és megalapozottan tart igényt a tizenöt napos felmondási időre járó távolléti díj összegére.Javasoljuk, hogy fogadják el a munkavállaló ajánlatát, és kössenek vele írásbeli megállapodást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Kölcsönzött munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: Kölcsönzött munkavállalóként dolgozom, és szeretném felmondani a munkaviszonyomat. A munkaszerződésem (2013 júniusában kötöttem) azt tartalmazza, hogy a felmondási idő 30 nap, amelynek a felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól. Ez ilyenkor azt jelenti, hogy ha én akarok felmondani, akkor is 15 napra fel kell mentenie engem a munkáltatómnak?
Részlet a válaszából: […] ...alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni, és a felmentés idejére őt távolléti díj illeti meg (Mt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyának felmondása

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy elektronikai cégnél. A kölcsönbe adóm felmondta a munkaviszonyomat, arra tekintettel, hogy megszüntette a szerződését ezzel a céggel, és így már nem tud ott foglalkoztatni. Ez jogszerű? Nincs olyan kötelezettsége, hogy ilyenkor máshol helyezzen el? A munkavégzésemmel kapcsolatban soha semmilyen kifogás nem volt. Jár-e nekem végkielégítés, felmondási idő?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – a felmondási idő egész tartamára fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra távolléti díja illeti meg [Mt. 220. § (2)-(3) bek., 70. § (3) bek.]. A kölcsönzésre irányuló munkaviszony esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Kölcsönzött szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...pedig képzési célú rendkívüli szabadságot [Mt. 25. § (4) bekezdés]biztosítani. Mindkét időtartam alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg.A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véveösszesen – eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.