10 talált cikk a munkabérelőleg , adó kifejezésre

Kérdés: Egyik munkatársunknak az elmúlt hónapban tévedésből prémiumelőleget fizettünk. A munkavállalót tájékoztattuk a téves kifizetésről, és felhívtuk a visszafizetésre. Ugyanakkor a bérét már így is terheli levonás: gyermektartást fizet, és egy korábbi munkabérelőleget is törleszt. Sajnos a következő havi fizetéséből biztosan nem lehet mindegyik követelést kifizetni. Lehetséges, hogy a munkáltatói levonások miatt nem lesz fedezet a tartásdíj kifizetésére?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha valamelyik kolléga szeretne felvenni 600 000 Ft kölcsönt 30 havi futamidőre? Esetleg van mód arra, hogy ezt cafeteriában adjuk ki neki?

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.

Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).

Kérdés: Hányszor adható egy évben munkabérelőleg? Ha például a munkavállaló kér munkabérelőleget, és kap is, visszafizeti azt 3 hónap múlva, majd a visszafizetés után újra kér, ezt is visszafizeti 4 hónap múlva, és újból kér, akkor adható-e megint? Tehát ha csak a törvényi szabályozást nézzük, akkor egy évben többször is adható, ha az előzőt (akár lejárati idő előtt) visszafizette?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?

Kérdés: Mi a véleményük egy olyan szabályozásról, amikor a munkáltató évente háromszor adhat munkabérelőleget, legfeljebb a minimálbér ötszöröséig, 6 havi részletben történő visszafizetésre, akár olyankor is, ha az előző munkabérelőleg még nem került visszafizetésre, hanem az újabb felvételt közvetlenül megelőzően – illetve azzal egy időben, az újabb felvett összeggel megfinanszírozva – teljesítik a korábbi fennmaradó tartozást? Az aggályt az okozza, hogy ilyenformán 6 hónapot meghaladóan is lehet egy adott évben ugyanazon személynek munkabérelőleget nyújtani adómentesen.

Kérdés: Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?

Kérdés: Amennyiben a leszerelő munkavállalónknak bérelőleg-tartozása van, azt teljes egészében levonhatjuk-e az elszámolásnál, vagy ebben az esetben is meg kell kapnia a minimum 28 500 Ft-ot? (Feltéve természetesen, hogy jár ennyi bér neki.)