5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Munkaidőkeretben elszámolt állásidőre kifizetett bér levonása
Kérdés: A munkaidőkeret lejárta előtt felmondott a munkáltató a munkavállalónak az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az Mt. 95. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján levonásra került 72 óra, olyan időszakra (2020. júniusban 9 nap), amikor a munkáltató a bérjegyzék szerint állásidőt fizetett ki a munkavállalónak. A veszélyhelyzet végén a fizetés nélküli szabadságából tért vissza a munkavállaló, így nem tudta, hogy mi a rá irányadó munkaidő-beosztás. Az állásidős napok 3. napján közölte a munkáltató a munkaidő-beosztást (utólag), amely szerint ezeket pihenőnapnak tekinti. A levonás így a munkáltató szerint jogszabályszerű. Amennyiben nem a bérjegyzéket fogadjuk el a valós elszámolásnak, hanem az e-mailes munkaidő-beosztást, akkor a visszafizetési kötelezettség terheli-e a munkavállalót, ha több pihenőnapot kapott, mint amennyi járt volna neki? Egyebekben a bérjegyzék az "erősebb", vagy az e-mailes munkaidő-beosztás?
2. cikk / 5 Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma
Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
3. cikk / 5 Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében
Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
4. cikk / 5 Levonásmentes munkabérrész számítása
Kérdés: Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonás csak a levonásmentes munkabérrészig lehetséges jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján. A levonásmentes munkabér összegét a bruttó bérre vagy a nettó kifizetésre kell-e érteni? Részmunkaidőre kifizetett nettó 38 800 jövedelemből levonható-e a végrehajtható határozatban előírt 33%, ami ebben az esetben 11 154, ha így a dolgozó csak 27 646 forintot kapna kézhez?
5. cikk / 5 Munkabérből végrehajtás: arányosítás vagy megelőzés?
Kérdés: Egyik munkavállalónk munkabéréből le kell tiltanunk az első felesége által kérelmezett végrehajtási eljárás szerinti gyermektartásdíj összegét. Most azonban a második felesége is végrehajtási eljárást kezdeményezett, és ezt a gyermektartást is letiltás útján szeretnék érvényesíteni. Az érintett munkavállaló heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik nálunk, így a két gyermektartásdíj összegét teljes egészében nem lehet levonni a munkabéréből. Nem tudjuk viszont, hogy ebben a helyzetben arányosan utaljuk-e a két gyermektartásdíj kapcsán a letiltható összeget, vagy fizessük ki az elsőt és, ha még lehet, akkor valamekkora összeget a második végrehajtásból is teljesítsünk?