Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésük szerint csak munkavégzés eseténjárnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget [Mt. 178. § (3)-(5)bek.]. A kártérítés összegének kiszámításánál továbbá – egyebek mellett – lekell vonni az elmaradt jövedelemre eső nyugdíjjárulékot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Munkáltatói kárfelelősség – a jegyessel szemben?

Kérdés: Vőlegényem az idén tavasszal súlyos balesetet szenvedett a munkahelyén. A baleset után hónapokig ápolásra szorult; emiatt a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot vettem ki, hogy el tudjam látni. Pár héttel ezelőtt megállapodás született a munkáltatójával, amiben az elismerte felelősségét a balesetért, és hajlandó kártérítést is fizetni. A kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadságom miatt kiesett jövedelmemet én érvényesíthetem-e a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben viszont a jegyes, menyasszony egyben a munkavállalóélettársa is volt, akkor a közeli hozzátartozói kapcsolat fennáll, és akártérítési igény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkabaleset miatti sokk

Kérdés: A közelmúltban munkahelyi balesetet szenvedtem, és nagyon csúnyán összetörtem magam. Amikor a feleségem megtudta, hogy mi történt, sokkos állapotba került, és az orvosok utóbb azt állapították meg, hogy idegösszeomlást kapott. Jelenleg otthon van, nem tud dolgozni; én közben kikerültem a kórházból, és visszamehettem a munkába. Mivel a feleségem most is táppénzen van, kevesebb a közös jövedelmünk, nehezebben élünk. Van arra lehetőség, hogy az elmaradt jövedelmünket megtéríttessük a céggel?
Részlet a válaszából: […] ...felelőssége járulékos jellegű, amiazt jelenti, a hozzátartozóval szembeni kárfelelősség megállapításánakelőfeltétele, hogy a kártérítési felelőssége a munkavállaló vonatkozásában isfennálljon.A munkáltató a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.