Külföldi kirendelés megtagadása – jogszerű-e a rendkívüli felmondás?

Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával – annak betegsége miatt – napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkáltató széles körű utasításadási joga ellenére sem hagyhatjateljesen figyelmen kívül a munkavállaló egyedi körülményeit. A kirendelésesetén is alkalmazni kell a 83/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Így akirendelés a munkavállalóra nézve,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 22.

Fizetés nélküli szabadság otthoni ápolásra – döntés mérlegelési jogkörben?!

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bizonyítása, hogy a közeli hozzátartozójarászorult-e a tartós otthoni gondozásra, és ezt a tevékenységet ő végezte volnael. A perben kirendelésre kerülő orvosszakértő eldönthetné, hogy az asszonybetegségei indokolták-e a tartós otthoni ápolását, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 20.

Telephelyen kívüli munka – vagy kiküldetés?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...régió területén végzett munka tekinthető.(Megjegyezzük, hogy mivel nincs tulajdonosi kapcsolat a cégek között, ezért nemtekinthető kirendelésnek [lásd az Mt. 106. §-át] a kérdésbeli tényállásszerinti munkavégzés.)Kiküldetés esetén mindenképpen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 30.

Horvát munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Utaztatással foglalkozó irodánk alkalmazna horvát állampolgárt, aki Horvátországban kiküldetésben látná el feladatait. Úgy tudjuk, hogy horvát állampolgároknak már nem kell munkavállalási engedély, mert az Európai Unió társult tagja Horvátország. Az engedély helyett van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jellegéből eredően az Mt.83/A. § (4) bekezdése alapján egy naptári éven belül az átirányítás,illetve a kiküldetés és kirendelés együttes időtartama a 110 munkanapot nemhaladhatja meg kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 9.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...105. §], illetve kirendelheti őket másik munkáltatóhoz [Mt. 106. §, Mt.150. § (1) bekezdés]. Az átirányítás, kiküldetés, kirendelés – kollektívszerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg naptári évenként anegyvennégy munkanapot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 28.

Egyszerűsített foglalkoztatás – cégcsoporton belül?

Kérdés: Az agrártermelésben is előfordul, hogy cégcsoportok alakulnak ki. Az ebbe tartozó vállalatok a közös termelési célra alakulnak, de elkülönülve működnek, például az egyik végzi a növénytermesztést, a másik működteti a gépészetet, a harmadik végzi az adminisztrációt. Megfelel-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek, ha az adminisztratív cég köti meg a munkaszerződést, ugyanakkor a termelés nem ebben a társaságban folyik? A termőföld sem ennek a cégnek a tulajdonában van. Ilyenkor tekinthető-e ez a foglalkoztatás a munkáltató saját gazdasága területén végzett mezőgazdasági, növénytermesztési idénymunkának?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(2)bekezdésének e), h), valamint k) pontja kimondja, hogy egyszerűsítettfoglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek a kiküldetésre,kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105-106/B.§-át, a foglalkoztatási kötelezettségnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címke:

Munkaidőkeret – eltérés a ledolgozható munkaóráktól?

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kirendelheti például a munkavállalót más munkaadónáltörténő munkavégzésre az Mt. 106. §-a, vagy az állásidőben történőkirendelésről szóló Mt. 150. § (1) bekezdése alapján, ideiglenesenátirányíthatja a munkavállalót más munkakörbe (Mt. 83/A. §)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:    

Kiküldetés – időkorlát nélkül?

Kérdés: Kollektív szerződésünk az egy naptári évben elrendelhető kiküldetés időtartamát nem korlátozza, figyelemmel arra, hogy az Mt. lehetőséget ad kollektív szerződésben az eltérésre a naptári évenként számított 44 munkanapos törvényi korláttól. Egyes munkavállalók szerint a kollektív szerződés e pontja jogellenes, mivel a kiküldetés csak ideiglenes lehet. Megítélésünk szerint nem helytálló ez a következtetés, mivel a gyakorlatban soha nem alkalmazunk időkorlátozás nélküli kiküldetést. Önök szerint kinek van igaza?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Az egy naptári éven belül elrendelt átirányítások időtartamátezenfelül össze kell számítani az azonos évben elrendelt kiküldetések,kirendelések, valamint más munkáltató részére történő ún. átengedések idejével,s ezek együttes időtartama – kivéve ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazottak átmeneti továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Városi könyvtár vagyunk. Másfél éves határozott időtartamú együttműködési megállapodást kívánunk kötni egy másik megyei városi könyvtárral. Könyvtárunk közalkalmazottai milyen módon foglalkoztathatók tovább a másik városi könyvtárnál úgy, hogy biztosítva legyen a közalkalmazotti jogviszonyuk folyamatossága? A másik könyvtár vállalná a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatást, és megfizetné a közalkalmazottak illetményét, a járulékokat, a közterheket és az egyéb költségeket is. A másfél év leteltét követően könyvtárunk ismételten szeretné foglalkoztatni az érintetteket.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tervezett foglalkoztatás – figyelemmelannak másfél éves tervezett időtartamára – egyébként más jogintézményalkalmazásával (pl. kirendelés) azért sem valósítható meg, mivel az esetre isirányadó Mt. 83/A. § (3) bekezdés szerint, a szükséges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:

Pályakezdő álláskereső – a bérköltség támogatása hiányszakmában

Kérdés: Sütőipari cégünk évek óta munkaerőhiánnyal küszködik, pék munkakörbe vennénk fel pályakezdő fiatalokat. A sajtóból úgy értesültünk, hogy állami támogatásban részesülhet a munkáltató, ha hiányszakmával rendelkező pályakezdőt foglalkoztat. Mi a támogatás igénybevételének feltétele, és mi a támogatás mértéke, valamint időtartama? A munkáltatónak van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alatt azon időszakok, amelyek alatt nem a pályakezdőfoglalkoztatását vállaló munkaadónál történik a tényleges foglalkoztatás (pl.kirendelés, munkaerő-kölcsönzés). A támogatást a pályakezdő foglalkoztatásávalkapcsolatban felmerülő bérköltség 50-100%-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 8.