498 talált állásfoglalás a juttatás kifejezésre

Kérdés: Ápolási díjban részesülőt lehet-e foglalkoztatni egyidejűleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében?

Kérdés: Egy cégnél dolgozom főállásban, ahol egy évzáró céges rendezvényen én szolgáltatnám a zenét. Nincs vállalkozói igazolványom, nem vagyok számlaképes, csupán hobbiszinten, otthon foglalkozom a zenéléssel. Ezért én a cégtől nem kérek semmiféle juttatást, csupán annyit, hogy biztosítsák a rendezvényre a hang- és fénytechnikát. Kérdésem: mindez milyen jogviszonynak minősül? Kell-e nekem valamilyen szervhez bejelentenem erre az egy estére szóló tevékenységem, és ha igen, milyen formában? Kell-e nekem vagy a cégnek, ahol dolgozom, fizetnem valamilyen közterhet?

Kérdés: Amennyiben a cég két telephelyén választottak helyi üzemi tanácsot, de a telephelyek vezetője nem jogosult a jóléti célú ingatlanok, pénzeszközök felhasználása körében döntést hozni, akkor az üzemi tanács együttdöntési joga a telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak juttatandó jóléti juttatások körében hogyan alakul? A helyi vagy a központi üzemi tanácsot illeti meg az együttdöntési jog?

Kérdés: A minisztériumunknál dolgozó kormánytisztviselő 2011 júliusában szerzi meg a nyugdíj feltételeit, erre tekintettel szeptemberi felmentésekor felajánlotta neki a munkáltató a prémiumévek programot (pép). A kormánytisztviselő ezt elfogadta. Most jelezte, hogy 2011 januárjától, tehát a program kezdetétől számított 4 hónap múlva, egy kft.-nél helyezkedik el, és kérte, hogy a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatását fizessük ki. Őt annak idején 2 hónap munkavégzés alóli mentesítés (kéthavi átlagkereset) és 12 havi illetményének megfelelő végkielégítés illette volna meg, ha a felmentésére került volna sor. Ez a maximum. Kifizethető-e részére ez az összeg, hiszen ezzel lényegében úgy jár, mintha nem is 2, hanem 4 havi felmentési ideje lett volna, és a 70%-os díjon felül még megkapja azt is, ami felmentése esetén járt volna? Lényegében annál is többet kap, mintha kitöltötte volna a pép-et, ami esetében kb. 10 hónap lett volna.

Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?

Kérdés: Az egyszerű foglalkoztatással alkalmazott alkalmi munkavállalónak (teljes munkaidőben) mennyi bér fizethető? Csak a minimálbér vagy több?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatunk munkavállalókat. A társaságnál szokásos, hogy bizonyos munkavállalókat egy adott értékelési rendszer alapján, kérelemre üdültetésben részesítünk a vállalati üdülőben, a szociálisan hátrányosabb családokat támogatandó. A kölcsönzött munkavállalók közül most többen jelezték, hogy mivel egy évnél régebben dolgoznak a társaságnál, szeretnék ők is igénybe venni az üdülést. Kötelező ezt biztosítanunk a számukra? A munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján kölcsönvevőként semmilyen juttatást nem nyújtunk közvetlenül, mivel épp az adminisztratív feladatoktól akartuk megszabadulni.

Kérdés: A munkavállalóknak jutatott étkezési hozzájárulás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál?

Kérdés: Van-e jogszerűen lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvényi mértéken felül többlet-végkielégítést juttasson a közalkalmazott részére?