9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Távol lévő szülő szabadságra való joga
Kérdés: Az édesanya CSED-en van gyermekével, a GYED-et már az apuka igényli. Az édesanya továbbra is marad fizetés nélküli szabadságon, egészen a gyermek hároméves koráig. Az anyuka melyik időszakokra jogosult szabadságra?
2. cikk / 9 Keresőképtelenség tartama – szabadságra jogosító idő
Kérdés: Intézményünk munkavállalója betegsége miatt keresőképtelenné vált, egy éven át táppénzben részesült, majd ezt követően ellátás nélküli időszak következett, vagyis betegsége fennállását, keresőképtelenségét orvosi igazolásokkal továbbra is igazolta, de táppénzfolyósításra már nem volt jogosult. A betegsége alatt ki nem vett, felhalmozódott szabadságának kiszámítása kapcsán felmerült a következő az ellátás nélküli időszak is szabadságra jogosító időnek számít?
3. cikk / 9 Szabadság kiadása áthelyezéskor
Kérdés: Egyazon önkormányzathoz tartozó intézmények egymás között pedagógiai asszisztenst és óvodapedagógust helyeznek át megállapodással. A szabadságukat a 326/2013 Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével időarányon felül az átadó munkáltató adja ki azzal, hogy a megállapodásban rögzítésre kerül a még igénybe vehető szabadság, amelyet az átvevő adhat ki. Értelmezésünkben a Kjt. 59. és 85. §-ai, valamint az Mt. 121. és 135. §-ai alapján az átvevő intézménynek az időarányosan járó szabadságot kellene megállapítania, majd kiadnia, függetlenül attól, hogy az átadó mennyi szabadságot adott ki, továbbá a pedagógiai asszisztensre a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése nem vonatkozik. Helyes-e az értelmezésünk?
4. cikk / 9 Szabadságra jogosító idő számítása
Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?
5. cikk / 9 Munkahelyi baleset miatti keresőképtelenség és a szabadságra való jogosultság
Kérdés: Egyik dolgozónkat munkahelyi baleset érte, ezért 3 hónapig betegállományban volt. A kérdésem, hogy ilyen esetben is kell csökkenteni az éves szabadságnapokat?
6. cikk / 9 Keresőképtelen betegség és a szabadságra való jogosultság
Kérdés: A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján szabadság jár. Munkában töltött időnek számít naptári évenként a 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség. A szabadságra vonatkozóan a törvény 2013. január 1-jével lépett hatályba. 2012. júliustól jelenleg is keresőképtelen dolgozónknak 2012-re csökkentés nélkül jár a szabadság. 2013-ban január 30-ig jogosult szabadságra? Ha jogosult, mert a változás 2013. január 1-jétől hatályos, akkor a következő években is az áthúzódó keresőképtelenségnél az első 30 napra jár a szabadság? Például ha keresőképtelen a dolgozó 2013. szeptember 1-jétől 2014. március 31-ig, akkor 2013. október 1-jétől december 31-ig nem jogosult szabadságra, 2014. január 1-30-ig jogosult szabadságra, és január 31-től március 31-ig nem jogosult?
7. cikk / 9 Keresőképtelenséget okozó betegség és a szabadságra való jogosultság
Kérdés: 2012 szeptemberétől december második feléig táppénzes állományban voltam. Nemrég hallottam, hogy cégünknél létszámcsökkentést fognak végrehajtani, valószínűleg a munkaviszonyomat megszüntetik, és megváltják a ki nem vett szabadságomat. Azonban változott a Munka Törvénykönyve, és a tavalyi táppénzen töltött időszakból csak harminc nap után számolhatnak nekem szabadságot. Valóban nem jár nekem szabadság a táppénzen töltött hónapok nagy része után?
8. cikk / 9 Szabadság megállapítása
Kérdés: Egy munkavállalónk, akinek lejárt a GYED (második gyerek után), szeretne másutt elhelyezkedni. Mennyi szabadság jár neki az alábbi körülmények mellett? Jogviszony kezdete: 2007. 04. 02. Született: 1981. 07. 23. Jogviszony megszüntetése: 2012. 06. 30. Az első gyerek 2008. januárban született, ezt követően TGYÁS-t és GYED-et vett igénybe (itt 18 nap ki nem vett szabadsága maradt). Közben megszületett a második gyerek 2009 novemberében, ismét TGYÁS-t igényelt, majd 2010-ben GYED-del folytatódott az ellátása. Most, 2012-ben közös megegyezéssel szeretnénk a munkaviszonyt megszüntetni.
9. cikk / 9 Szabadság – jogszerző idő, kiadás és megváltás
Kérdés: A Módtv.-nyel több helyen is változott az Mt. A fenti törvény 9. §-a kimondja, hogy a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár csak szabadság. Milyen hatállyal kell ezt a rendelkezést alkalmazni? Véleményem szerint a törvény rendelkezése nem egyértelmű, mert a záró rendelkezések alapján a 9. § 2011. 08. 01-jétől hatályos, viszont a 22. § (5) bekezdése, mely a 9. §-t szabályozza, 2011. 12. 01-jétől. A módosító törvény 10. § (2) bekezdése szabályozza a szabadságok kiadásának rendjét. Amennyiben szabadságengedéllyel kéri a munkavállaló a szabadság kettőnél több részletben való kivételét, és ez alapján adjuk ki a szabadságot, szabályos-e a gyakorlatunk? Valamint a törvény előírja, hogy ekkor is – eltérő megállapodás hiányában – legalább 14 összefüggő naptári napot egyben kell kiadni a munkavállalónak. Megállapodásnak számít-e a szabadságengedély alkalmazása, ha mi nem adunk ki 14 nap egybefüggő szabadságot? A módosító törvény 11. §-ában rendelkeznek a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságra járó szabadság pénzben történő megváltásáról. Ebben az esetben csak az első 6 hónapra járó szabadságot lehet megváltani, vagy akinek a korábbi szabályok alapján még 12 havi szabadság járt, és a fizetés nélküli szabadsága 2011. 08. 01-je után jár le, mind a 12 hónapra járót?